Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek felmentéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
724 nem is kért húszmilliós vagy annál nagyobb adományokat, akkor talán még arra is magyarázatot kaphat, hogy honnan is származnak ezek a t itokzatos "egyéb bevételek". Normálisan működő demokráciában ilyen esetben vizsgálat következik. Bízom benne, hogy a magyar parlament számvevőszéki bizottsága is fogja venni magának az erőfeszítést és meg fogja hallgatni az érintetteket, és ha lehetőségébe n áll, akkor állást foglal. De attól azért a tények még tények maradnak. Tény marad az, hogy az emberek emlékezetében a rendszerváltoztatás óta eltelt tíz esztendőből az 199498 közötti időszak, azaz az MSZP és az SZDSZ kormányzása az eltelt tíz esztendő l egkorruptabb időszakaként van számon tartva. (Közbeszólások: Fideszszékház! Bagoly mondja verébnek! Autópályaépítés! Közbeszerzés! - Az elnök csenget.) Tény marad az is, hogy az emberek körében, a köz vélekedése szerint ma is Magyarország legkorruptabb p ártját Magyar Szocialista Pártnak hívják. Mikor érjük meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az MSZP nemcsak fennkölt szavakban, de tettekben is szakít (Bauer Tamás: A közvéleménykutatások nem ezt mutatják! Az első a Kisgazdapárt, a második a Fidesz!) a kor rupció, mint ahogy azt a Stadlerügy is mutatja, számukra mindennapos gyakorlatával? Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban. - Közbeszólás: Pelikán! Kaya Ibrahim!) (9.10) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A korm ány nevében megadom a szót Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitár úrnak. Államtitkár úr! DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy én sokkal általánosabban (Bauer Tamás: Az előbb nem volt válasz! - Dr. Lamperth Mónika: Nem volt mire! - Az elnök csenget.) és a jogalkotás szempontjából fogalmazzam meg a kormány álláspontját. A pártok alkotmányban meghatározott társadalmi rendeltetése, hogy a nép akarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezett kereteket nyújtsanak. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény szabályozza a párt vagyonát és gazdálkodását. (Közbeszó lás az MSZP soraiban: Székház!) Eszerint a párt vagyona a tagok által fizetett tagdíjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból (Bauer Tamás közbeszól.) , az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból (Közbeszólás az MSZP soraiban: Székházela dás!) , jogi személyek, jogi személyiségekkel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásából, hagyatéki juttatásokból, a párt által legálisan végzett gazdasági tevékenységből, illetve párt által alapított vállalat és kft. adó zott nyereségéből képződik. A tisztelt bekiabálók szíves figyelmét felhívnám arra, hogy az önök által hivatkozott ügyletet az Állami Számvevőszék megvizsgálta (Bauer Tamás: És megállapította, hogy törvénysértés volt!) , és nem marasztalta el a Magyar Demokr ata Fórumot (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Az elnök csenget.) , de talán most ne bonyolódjunk ilyenfajta polémiába. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiban.) A párttörvény szigorúan meghatározza, hogy a párt olyan szervezettől, amely köl tségvetési támogatást kap, vagyoni juttatást bizonyos szűk kivételektől eltekintve nem fogadhat el. Nem fogadhat el továbbá vagyoni hozzájárulást külállamtól, tehát más államtól, illetve névtelen adomány elfogadása is tilalmazott a törvény szerint. A párto k minden év április 30. napjáig kötelesek a Magyar Közlönyben előző évi gazdálkodási beszámolójukat közzétenni. A közzétételi kötelezettség kiterjed többek között arra, hogy mely személyektől kaptak juttatást, belföldiek esetén 500 ezer forint feletti hozz ájárulást, míg külföldieknél 100 ezer forint feletti összeget már nevesítve fel kell tüntetni. Az Állami Számvevőszék kétévente ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres költségvetési támogatást kapnak; ezek azok a pártok, amelyek a képviselőválasztásokon legalább 1
