Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAJOR TIBOR (MSZP):
658 pontosan mekkora ez az összeg, melyik tárcánál ez mennyi pénzt tartalmaz, hogy lehet ehhez hozzájutni, tehát milyen formában. Kérnénk szépen mellékletben mellé tenni, hogy ez az összeg mekkora, a Széchenyitervtől kezdve mindegyiket. Gondom van az előterjesztéssel, mégpedig abból a szempontból, hogy rendszeresen használja a "térség" kifejezést, csak az a szövegkörnyezetben derül ki, hogy térségnél akkor éppen régiót, megyét, kistérséget vagy stat isztikai kistérséget ért. Ezt pontosítani kellene, mert nem a jogszabály olvasójára kellene bízni, hogy találja ki, mi volt a jogalkotó szándéka. Továbbra sem oldja meg ez a tervezet a megye és a statisztikai kistérségek problémáját, mégpedig azt, hogy ha az egész megyében egy nagy gyár, vállalat működik, akkor a megye egészének a megítélése már megváltozhat, és egyébként egy teljesen hátrányos helyzetű megye egy cég miatt kikerülhet ebből a rendszerből, ezt nem kezeli. Tolna megyét hozhatom erre példának, hogy ne Szabolcs megyét emlegessem mindig. Szintén elhangzott itt már korábban a fokozatos áttérés. Kérem szépen, ez a fokozatos áttérés a dolgok elkenése. Tessék kimondani: az áttérés elkezdődik 2001. január 1jétől, és be kell fejezni 2002. december 31é ig. Ez világos beszéd, erre mindenki időben fel tud készülni. A következő, amit szeretnék észrevételezni, az első fejezet 2.2.3. pontja, amely így szól: "A regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési p rogramjaik megvalósítása érdekében kezdeményezzenek megállapodásokat a kormányzati szervekkel, valamint az önkormányzatokkal." Szeretném megjegyezni, hogy ez nem a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok feladata, hogy kezdeményezzenek megállapodá sokat, ezt jogszabályban kell lefektetni, hogy milyen körülmények között, hol kell ezt egyeztetni, ki jogosult az egyeztetésre, ki jogosult annak az ellenőrzésére, ki köteles végrehajtani. Ezek hiányoznak. A 3. pontban ilyen mondatot lehet találni: "Az öss zehangolás érdekében a támogatások odaítélésének folyamatába be kell vonni a regionális és megyei fejlesztési tanácsokat." Ezek szerint eddig a döntés a regionális és megyei fejlesztési tanácsok nélkül történt? Akkor ezek szerint a pénzek szétosztása nem d emokratikus úton történt, hanem valaki ezt eldöntötte? Akkor miért voltak a fejlesztési tanácsok? Ki lehetett hagyni őket ebből az elosztásból? Akkor itt csak egy színdarab forgott? A következő kérdés, amit szóba tudok hozni, az első fejezet 5. pontja, már volt, aki megdicsérte, hogy ez igazán frankó pont, igazán jó pont, a baj csak az, hogy ennek itt semmi keresnivalója nincs, mert az első fejezet 5. pontja az önkormányzatokról szól, ez pedig a fejlesztési térségeknek szól, tehát ez itt kakukktojás, nem e pontba tartozik. Összegezve: az első fejezet gyakorlatilag a kistérségekkel teljesen rosszul bánik, nem hagy nekik megfelelő terepet, kihagyja ebből a dologból. Itt kapcsolódnék a korábbi dolgokhoz. (21.30) Ha a kistérségek együttműködése átnyúlik megyehat áron, ne adj' isten, régióhatárokon, megint csak nem megoldott. Ebből az előterjesztésből is kitűnik, hogy a jelenlegi kormány a megyéket sokkal szentebbnek és sérthetetlenebbnek tartja, mint a korábbi szocialistaSZDSZes kormány, hiszen ezeken a problémá kon csak úgy lehetne változtatni, ha a megyehatárok és régióhatárok, amelyek egyébként közigazgatási határokként működnek, mármint a megyehatároknál, fejlesztési szempontból nem lennének szentek és sérthetetlenek. És jön vissza az, hogy 1998ban a jelenleg i kormánykoalíció meghirdette a harcot a megyei rendszernek legalábbis a felpuhításával kapcsolatban, de úgy látszik, közeledik a következő választás, és ettől elég rendesen visszaléptek. A második fejezet egyszerűen nincs összhangban az Európai Unió nemze ti regionális támogatási gyakorlatával. Az EKszerződés 99. cikkelyében egészen más számok szerepelnek, például ebben szerepel az is, hogy a támogatási mérték elérheti az ország területének az 50 százalékát, a kedvezményezett térség, nem csak a 30 százalék át.
