Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - DR. HACK PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
614 El lehet mondani történelmileg, hogy minden ciklus kormányzata a maga szűkebb ér dekeit figyelembe véve korlátozta ezt a tevékenységet. Az első ciklusban Antall József miniszterelnök úr megdöbbent, amikor megtudta, hogy mennyire fertőzött a parlament az ügynökökkel, ezért négy éven keresztül sikerült is elhúzni az akkori kormányzatnak, hogy ne szülessen meg az ügynöktörvény. Holott az első évben Demszky Gábor és Hack Péter már beadta a mi javaslatunkat, amit azon melegében át lehetett volna futtatni, és akkor egy ilyen "osztályintő, nem intő" mentalitással az egész traumán túlesett voln a a magyar társadalom, és túlestek volna az ügynökök is, a besúgók, az őket tartó tisztek, az ő információikat felhasználó politikai szféra is. Ezzel szemben mi történt? Elhúzódott ez a dolog, a következő ciklusban más szempontok alapján megint korlátozás történt. A Szabad Demokraták Szövetsége volt az egyetlen, amelyik a teljes nyíltságra és az önmegismerésre törekedett. Nem sikerült ezt elérnünk abban a ciklusban sem, és most azt látjuk, hogy megint zár a hatalom, ami mindig csak négy évben gondolkozik, m indig csak a saját szempontjai szerint, és megint bezárja a múlt megismerésének a lehetőségét. Itt többen elmondták ezt a 150 évet. Valóban, most sem tudnánk meg, hogy Egressy Béni besúgó volt, vagy Asbóth ezredes agent provocateur volt, aki több embert ak asztófára juttatott, mert csak ez után lehetne kutatni az osztrák Polizeiministerium irattárát, tehát ez lehetetlen dolog. Ha a törvényjavaslatot pontosan elolvassuk, akkor kiderül, hogy ez vonatkozik a tisztviselőkre is, tehát a PROnak vagy a VKF2nek v agy az ÁVHnak az összes tisztviselőjére; de ha a 150 évet visszafelé számolom, még Redl ezredesre is vonatkozik, pedig Redl ezredes neve és az összes munkatársának a neve az akkori tiszti sematizmusban benne volt, ami olvasható. Tehát a titkosszolgálati t isztek köztisztviselők, közalkalmazottak, akik akár egy állami sematizmusban is szerepelhetnének. Ez a mentalitás, hogy őket is 150 évre titkosítani, nem is szólva az ügynökökről, akiknek jelentős része a jelentéseik alapján beazonosítható, tulajdonképpen egy felesleges, redundáns dolog is, ez teljes mértékben megengedhetetlen. Ami engem igazán érdekel, az a mechanizmus, hogy hogy jutott ez, miniszter úr, az önök eszébe, hogy jutottak arra a gondolatra, hogy 150 évre ezt bezárják. Ez a mentalitás az, amitől igazán félek, és ami veszélyes. Odakerülnek a titkosszolgálatok élére vagy azok irányításába egyébként normális emberek; és utána ez a titkosszolgálati mentalitás hogy veszi rá őket, hogy ilyen képtelenségeket egyáltalán meggondoljanak - nemhogy magukévá tegyék, beterjesszék azokat a parlament elé. Ez az, itt jön a civil kontroll hallatlan fontossága. Vajon hogyan lehet bízni a titkosszolgálatok vezetőiben, ha ilyen képtelenségeket követelnek a parlamenttől, és 150 évre el akarnak bújtatni adatokat maguk e lől?! A másik dolog a levéltár minősítéssel kapcsolatos. A Történeti Hivatal rendkívül speciális feladatot hajt végre, része a történelmi igazságtételnek, ezért van megfelelően piedesztálra emelve, és ennek megfelelően kell működnie is. (18.10) Úgy gondolo m, hogy a levéltárakkal kapcsolatos minősítések, hogy szaklevéltár, és pontosan a titkosszolgálatok szaklevéltára, nem szerencsés. Nem szerencsés, és nem a titkosszolgálatoknak a mentalitását kell a Történeti Hivatalnak átvenni, hanem fordítva: jó lenne, h ogyha influálódna a Történeti Hivatal megalkotását létrehozó mentalitás a titkosszolgálatokhoz. Jó lenne az is, hogyha áttekintenék a törvényelőkészítők a levéltári törvénynek, a Történeti Hivatallal és az egyes fontos személyek s a többi törvény előírása inak az ellentmondását, ezenkívül az adatok védelméről szóló törvényeknek és törvényes rendelkezéseknek az ellentmondását, valamint a büntetőeljárásjognak az ellentmondásait. Hadd mondjak el egy példát! Ha egy ítéletet vagy egy periratot az összes mellékl etével együtt elhelyeznek a levéltárban - legyen az a Fővárosi Levéltár vagy Országos Levéltár , akkor a levéltári törvény rendelkezései az érvényesek. Ezen törvények például másképp engedik a betekintést, mint a büntetőeljárás területén. Tehát ha valaki a büntetőeljárás keretében a saját iratait meg akarja nézni,
