Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - DR. HACK PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
612 DR. HACK PÉTE R (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nyilván nem Pető Ivánra szeretnék reagálni, az őáltala elmondottakkal egyetértek. Kiss Gábor képviselőtársam pár perccel ezelőtt egy nagyon fontos körülményre hívta fel a figyelmet, amikor arról besz élt, hogy ő úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi titkosszolgálatok tevékenysége sem aggálytalan. Én azt gondolom, a világon nincs olyan titkosszolgálat, amelynek a tevékenysége aggálytalan lenne. Ez a törvény azért nemcsak a múltról szól, vagy nem is elsősorban a múltról szól - bár arról is, ahogyan erről sokan beszéltünk , hanem szól a jelenről és a jövőről is. Hiszen mindaddig, ameddig egy titkosszolgálat bármilyen körülmények között működik, biztos lehet abban, hogy bármit csinál, a következő kormányok és re ndszerek majd a szempontjait mérlegelni fogják, ezért nem vizsgálja senki azt, hogy a magyar titkosszolgálatoknak milyen kapcsolata volt Carlossal abban az időben, és a '45 és '89 közötti tevékenység során hány embert öltek meg külföldön ezek a titkosszolg álatok, és milyen eszközöket vetettek be külföldön és belföldön; mindaddig, amíg hihetnek abban a mindenkori titkosszolgálatok, hogy akárhogyan is alakulnak a rendszerek, ők mint Fouché, ott maradnak a pozíciójukban, és a mindenkori kormányzatok majd az ér dekeiket érvényesíteni és képviselni fogják; mindaddig, amíg ez az üzenet, addig a törvénytisztelő polgárok nem lehetnek nyugodtak, akár Magyarországon élnek, akár Csehországban, akár bárhol a világon, abban a tekintetben, hogy ezeknek a szervezeteknek a t evékenysége előbb vagy utóbb nyilvánosságra kerül. A kormány előterjesztése azt mondja, hogy ez a tevékenység majd 150 év múlva kerülhet elő, tehát most például a kossuthi emigráció ügyeit kezdhetjük el ezekben a napokban vizsgálni, hogy akkor ki milyen üg ynöki tevékenységet végzett. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Mécs Imre képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Ezzel az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalásai végéhez is érünk. Öné a szó, képviselő úr. MÉCS IMRE (SZDSZ) : (A szónoki emelvényre lép.) , Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem szeretek innen beszélni, mert hátat kell fordítanom az elnök asszonynak, és nem láthatom a beszéd alatt. (Derültség.) De ez a szabály... Tisztelt Képviselőtársaim! Az elejéről kell kezdeni: itt alapvetően történelmi igazságtételről van szó. Amikor 1997ben megfogalmaztuk a történelmi igazságtétel iránti követelésünk et, akkor nagyon sok mindenről lemondtunk, de arról nem mondtunk le, hogy a múltat meg kell ismernünk. És nem mondtunk le arról, hogy mindazokat a titkos iratokat, amelyeket a pártállam törvényellenes, jogállamellenes módszerekkel összegyűjtött, megismerhe ssük. Sajnálatos, hogy most egy olyan törvénymódosítási javaslat van előttünk, amely ezeket a célokat megnehezíti, sőt befagyasztja, és egyáltalán nem olyan irányba megy, mint ahogy ezt annak idején, a rendszerváltás előtt, majd a rendszerváltás forgatagáb an elképzeltük. Itt elhangzott az információs kárpótlás szó is, nagyon szép kifejezés, de úgy gondolom, az egész társadalmat is megilleti ez a kárpótlás, nemcsak azokat, akiket megfigyeltek. Mátrai Márta nagyon szépen idézte Illyés Gyulát, hogy a múlt ninc s magától, a múltat bizony föl kell fedezni. A múltat minden generációnak újból és újból meg kell alkotnia. Márpedig a pártállami időszakban, a hosszú évtizedeken keresztül nem működött a szabad sajtó, az irodalom is nagyon fékezett üzemmódban működött, el szivacsosodott még az írók agya is, ennek következtében nem lehet megismerni a korszakot alaposan, ha nem ismerjük meg azokat a III/IIIas titkosszolgálati anyagokat, amelyeket ezekben az évtizedekben gyűjtöttek. (18.00) Tehát a cél az, hogy ezek minél kön nyebben, minél világosabban, minél szélesebb körben megismerhetők legyenek, és a társadalom föl tudja ezeket dolgozni.
