Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
61 A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a legalapvetőbb változást az jelenti, hogy a miniszter á ltalános jogkörben irányítja és vezeti a Magyar Honvédséget. Értelemszerűen a Magyar Honvédség parancsnoki beosztása megszűnik; úgy is fogalmazhatnék, hogy a parancsnoki funkciót a miniszter tölti be. A korábbi két személyt, a minisztert és a honvédség par ancsnokát illető felelősség egy személyre, a miniszterre száll. Első közelítésben elmondhatjuk, hogy az összes többi változás, melyet a javaslatok tartalmaznak, szinte ebből a változásból vezethető le. Az előbb részleteztem, hogy a miniszter általános hatá skörben irányítja és vezeti a haderőt, ezért logikátlan az általa irányított és vezetett két szervezet különállása, azaz sokak véleménye szerint nincs értelme fenntartani külön minisztériumot és külön vezérkart, mert a napi működés során ezer szállal kapcs olódnak össze, egyik a másik nélkül nem képes működni. Ez az integráció sok és nehéz problémát vetett fel. Például ha a két szervezet összevonásra kerül, milyen viszony legyen a minisztérium vezetője, a közigazgatási államtitkár és a vezérkart vezető vezér kari főnök között. Ha most visszagondolunk az elmúlt három évre, nem volt véletlen, hogy az integráció folyamata e kérdés miatt futott többször zátonyra, mert e kérdés nemcsak stratégiai fontosságú, hanem magas beosztású vezetők hatáskörének és jogállásána k kérdése is. A javaslat megnyugtató megoldást talált: e két fontos beosztás azonos jogállást takar. A közigazgatási államtitkár nem katonai szakmai kérdésekben meghatározó a Magyar Honvédségben, míg a vezérkari főnök katonai kérdésekben vezeti a haderőt. A jó működés, a félreértések, és úgymond, átnyúlások elkerülése érdekében törvényben került meghatározásra mind az államtitkár, mind pedig a vezérkari főnök jogállása és hatásköre. Az előbbiek szerint tehát a honvéd vezérkar státusa különleges. A vezérkar nemcsak a Magyar Honvédség egy részét képezi, hanem szerves része a Honvédelmi Minisztériumnak is. Nem kell logikai ugrás, ebből a tényből és a korábban elmondottakból - miszerint a miniszter általános jogkörben irányítja és vezeti a minisztériumot, a közi gazgatási államtitkár a honvédség nem katonai jellegű működésének szakmai irányítója - következik, hogy a minisztérium amellett, hogy a közigazgatásból eredő feladatokat is ellátja, formálisan szintén a Magyar Honvédség részeként működik. A közigazgatási á llamtitkár nem katonai jellegű szakmai irányítása csak a minisztériumi apparátus tevékeny előkészítő, kidolgozó, értékelő, ellenőrző munkája eredményeként jöhet létre. Az integráció következményeként létrehozandó minisztérium jelentős létszámú megtakarítás t eredményez. Szükségtelenné válnak olyan szervezeti egységek, melyek különálló szervezetek hatékony működése érdekében nélkülözhetetlenek voltak. Csak mást ne említsek: a jogi, a külkapcsolatokat ápoló főosztályok, osztályok. A törvényjavaslat a Magyar De mokrata Fórum megítélése szerint nemcsak a magyar haderő korszerűsítését, irányítási rendszerének XXI. századi kialakítását oldja meg, hanem euroatlanti szövetségeseink részére is üzenet jellegű. Azt sugalmazza, hogy országunk kész és képes elemezni helyze tét, levonja a szükséges következtetéseket, alapvető változtatásokat hajt végre annak érdekében, hogy az ország biztonságának megerősítésével egy időben hozzájáruljon a szövetségi rendszer közös haderejéhez jól szervezett, finanszírozható, hatékonyan működ ő hadseregével. A törvénymódosítási javaslat következménye a szükséges alkotmánymódosítás, hiszen a haderő alapvető kondíciói alkotmányban rögzítettek; "a Magyar Honvédség parancsnoka" beosztást az alkotmány rögzítette, tehát a státus megszüntetését is ott kell átvezetni. E témakörhöz tartozik a Honvédelmi Tanács összetételének változtatási igénye is. Jelenleg mind a parancsnok, mind a vezérkari főnök tagja a tanácsnak. A Magyar Demokrata Fórum védelmi szakértői kifogásolták, hogy a választott személyekhez - a köztársasági elnök, a teljes kormány, a parlamenti pártok frakcióvezetői közé - az alkotmány delegálta a két kinevezett katonát; a hangsúly itt most a "kinevezetten" van. Mélységesen egyetértünk az előterjeszté ssel, mely szerint a vezérkar főnöke tanácskozási joggal kerül be a tanácsba, ahol katonai szakmai tudására feltétlenül szükség van. A miniszter, aki irányítja
