Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 16 (189. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
561 Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, az SZDSZ képviselője, "Háttal Európának, XLVII." címmel. Megadom a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor hétfő este a miniszterelnök vigadói beszédéről szóltam, akkor megígértem, hogy a beszéd tartalmi kérdéseire még vissza fogok térni, ezt az adósságot kívánom ma törleszteni. Ha figyelmesen hallgattu k ezt a beszédet, akkor észre kellett vennünk, hogy amennyiben ez a beszéd országértékelő beszéd volt, annyiban kudarcokról számolt be. Hadd hozzak erre példát! Mit mondott a miniszterelnök az egészségügyről? Azt mondta: "Ugyanis a nagy lendület, amellyel hozzáláttunk az egészségügy átalakításához, és amelynek eredményeképpen megszüntettük a társadalombiztosítási önkormányzatokat, átszerveztük az egészségügyi pénztárat, magánkézbe adtuk a háziorvosi praxisokat, és fejlesztettük a sürgősségi betegellátást, n os, ez a lendület bizony az elmúlt év második felére kifulladt. Ma mindannyian abban reménykedünk, hogy az egészségügyi rendszer korszerűsítése új lendületet kap majd." Magyarul, abból az egészségügyi reformból és egészségbiztosítási reformból, amelyet a F idesz kormányprogramja tartalmazott, és amelynek előkészítésébe 1998ban, 1999 elején belefogtak, két és fél év alatt nem lett semmi, az új miniszter népegészségügyi offenzíváról beszél, vagyis nem beszél reformról. Ami a mezőgazdaságot illeti - mit mondot t erről a miniszterelnök? Azt mondta: "A mezőgazdaságnak is tisztes megélhetést kell nyújtania a gazdák számára, ezért a legsürgetőbb teendőink közé tartozik, hogy Magyarországon végre megszülessen az a korszerű mezőgazdaság, amelynek középpontjában a csal ádi gazdaságok állnak, ezért a 2001. évnek lehetőleg már az első felében meg kell alkotnunk azt a magyar földbirtokrendszert szabályozó, régóta hiányzó törvényt, amely a helyben lakó gazdákat juttatja földhöz." Vagyis: azt a legfontosabb dolgot, amit az ag rárpolitikában csinálni kellene, mondja a miniszterelnök, az első két és fél évben nem csinálták meg, az első két és fél évben nem történt semmi, most is csak oda jutottak el, hogy azt a földművelésügyi minisztert, akinek a neve szimbolizálja ezt a két és fél éves semmittevést, a miniszterelnök lemondassa, és majd egy más névvel folyjék tovább ugyanez az agrárpolitika a hátralévő alig több mint egy évben. Harmadszor, ami a társadalompolitikát illeti, hadd idézzem a miniszterelnök urat. Azt állítja a miniszt erelnök úr: "1998ban egy új gazdaságpolitikát hirdettünk meg, és az elemzésekből kitűnik, hogy ennek következtében 1999től már nem növekedett a különbség a legnagyobb és a legkisebb jövedelmi csoportok között, és ezek a tudományos munkák most már azt is igazolják, hogy a gyermekszegénység mára már megváltozott." Nos, a tudományos munka, amit a miniszterelnök idéz, a Tárki jelentése, azt mutatja, hogy az 1998as jövedelemkülönbségek 1999ben tovább nőttek, 2000ben pedig árnyalatnyit mérséklődtek, valóban, ez benne van a tanulmányban, de még mindig nagyobbak, mint amit 1998ban a Fideszkormány örökölt. Azt kell tehát mondanunk, hogy azokban a legfontosabb kérdésekben, amelyekkel ez a kormány a megalakulásakor szembetalálta magát - társadalompolitika, egész ségügy, mezőgazdaság , ez a kormány két és fél év alatt semmi érdemlegeset nem tudott végezni. A miniszterelnök a beszédében, és különösen annak a parlamenti megismétlésében, összefogásra hívott fel, összefogásra hívta az ellenzéki pártokat is. Ezek szép szavak, csakhogy az is kiderült a miniszterelnöknek különösen a parlamenti beszédéből hétfőn, hogy azokban a fontos kérdésekben, amelyekben a kormány valamit
