Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 16 (189. szám) - Az atomenergia 1999. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TOMPA SÁNDOR (MSZP):
547 Köszönö m szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A szocialista frakció elfogadja az előterjesztett beszámolót és határozati javaslatot. Megelégedettséggel állapítjuk meg, hogy az atomenergia '99. évi hazai alkalmazását biztonságosnak tek inthetjük. Köszönet illeti ezért azokat a szakembereket, akik ezen a területen működnek, és az ellenőrzésért felelős szervezetek munkatársainak is köszönet jár. Egyúttal aggodalmunkat fejezzük ki azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hónapokban olyan döntések történtek, amelyek veszélyeztetik ezt a biztonságot. A 20012002. évi költségvetésben jelentős mértékben csökkentették a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését szolgáló tároló előkészítésére tervezett kereteket, s teljesen eltörölték a nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges elhelyezését célzó munkálatok számára tervezett forrásokat. Egyúttal eltörölték a hulladékok elhelyezéséhez szükséges, az atomtörvényben előirányzott alap költségvetési támogatását is. Ezekkel a lépésekkel f rakciónk nem ért egyet. Sajnálatos, hogy olyan politikusok, akik a környezetvédelemre hivatkozva kezdték politikai pályafutásukat, most éppen a környezetvédelemre hivatkozva nehezítik az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit. Ez megkérdőjelezh eti hitelességüket. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja következetesen fel fog lépni az atomenergia biztonságos alkalmazásáért és az azt veszélyeztető, számunkra ismertetlen politikai motivációjú lépések ellen. Egyetértünk tehát a je lentés 89. oldalán szereplő, a további feladatokat megfogalmazó hét ponttal, amennyiben ezek a feladatok a környezetvédelem előírásainak teljes figyelembevételével zajlanak, amennyiben a kormány és a parlament megfelelő előkészítés után meghozza a szükség es döntéseket, s amennyiben a szükséges forrásokat - többek között az abbahagyott kutatások befejezéséhez szükséges forrásokat is - biztosítja a kormányzat, illetve a parlament. Engedjék meg, hogy konkrétan a napirend tárgyát képező J/2958. számú beszámoló hoz, előterjesztéshez néhány gondolatot megfogalmazzak. A jelentés tárgy- és tényszerű, nem hallgat el semmit, ami ezt az egyébként a közvéleményt is foglalkoztató témát érinti. Az atomenergiáról szóló 1996. évi LXVI. törvény - mint azt már az eddigi felsz ólalások is említették - EUkonform, hiszen különválasztja és külön tárgyalja a hulladék elhelyezését az energiatermeléstől, létrehozta a központi nukleáris pénzügyi alapot, és bevezeti a kárfelelősségi biztosítást. Mint hallottuk, az Európai Unió ideiglen esen lezárta az energia fejezetet; ez pozitív, és mindez visszatükröződik az elfogadott országjelentésben is. A kormány - mint a beszámolóból kitűnik - támogatja az atomerőmű biztonságos üzemelésének élettartamnövelését, tehát a hosszú távú energiapolitik a részeként kezeli az atomerőmű energia célú felhasználását. E pozitívumok mellett és szemben az országjelentéssel azonban igen aggasztó jelek mutatkoztak az utóbbi időben, amire már utaltam. Mire gondolok? Az 1996ban elfogadott, az atomenergiáról szóló t örvény egyértelműen szabályozza a központi nukleáris alap létrehozásának és működtetésének feltételeit. Az alap célja a hulladékok kezelésének és elhelyezésének folyamatos költségei fedezésén túlmenően az, hogy az atomerőmű működése során anyagi eszközöket lehessen felhalmozni a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére, valamint az atomerőmű megszüntetésével kapcsolatos 3050 év múlva felmerülő költségek fedezésére. Erre a célra mai áron számítva az atomerőmű élettartamának végéig mintegy 400 milli árd forintot kellene tartalékolni. Ennek teljesítését az atomenergiáról szóló törvény úgy biztosította, hogy az alapba helyezett pénzösszegekre a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő éves kamatjóváírást rendelt el. A törvény e téren módosult az elmú lt évben. A 20012002es idevonatkozó költségvetési törvény a kamatjóváírási kötelezettséget megszüntette, így a nukleáris alap hosszú távú képzése is értelmetlenné, lehetetlenné válhat.
