Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
452 megfelelően előterjesztett egy javaslatot, megfogalmazta a problémákra vonatkozó megoldását, és ahogy ezt illik, leült a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel, szakértőivel, politikusaival, hogy a legkülönfélébb oldalakról közelítsük meg, járjuk végig ezeket a témákat, és ahol lehet, találjunk kompromisszumokat. Számos esetben - és újra fel szeretném hívni a figyelmet - talált ak is a felek kompromisszumokat. Nagy Sándor azt mondta, hogy a kilenc vitatott pont közül nyolcban megegyezés született, csak egyetlenegy pont az, amiről szólunk. Na, ez az az egyetlenegy pont, ahol mindaz, amiről vitatkozunk, lényegében a szakszervezetek egyetértésétől függ gyakorlati alkalmazása során esetleg a jövőben! Ha a szakszervezetek nem akarják, akkor nem is fognak működni ezek a szabályok! Azt gondolom, ezt a körülményt nem kellene elhallgatni, nem kellene elfelejteni, hiszen ha úgy tetszik, van ebben egy pozitív ösztönző jelleg is: a munkáltatót érdekeltté teszi abban, hogy legyenek szakszervezetek és legyenek tárgyalások, továbbá kollektív szerződés. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz és a Független Kisgazdapárt soraiból.) ELNÖK (dr. Áder J ános) : Bársony András képviselő úr következik. (15.20) BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ha Őry Csaba azt olvasta ki, tisztelt elnök úr, ebből a törvényjavaslatból, hogy szakszervezeti kollektív szerződésben el lehet térni attól a szabálytó l, hogy a munkaerőkölcsönzésnek ilyen szabályai alakuljanak ki a jövőben, akkor én meglepődöm. Márpedig ezt is vitatjuk, itt, a parlamentben is, egyébként a szakszervezetek is vitatták, úgyhogy azt mondani, hogy minden olyan kérdés, amit ma itt vitatunk, szakszervezeti egyetértés vagy hozzájárulás kérdése, akkor úgy gondolom, hogy valamelyikünk nem mond igazat. Mert az ebben a törvényjavaslatban, tisztelt államtitkár úr, messze nincs benne, hogy a munkaerőkölcsönzés szabályai tekintetében bármilyen jogosí tványai lennének a szakszervezeteknek, legkevésbé annál a munkaadónál, amelyik igénybe veszi a kölcsönzött munkaerőt, terhére egyébként az onnan kirúgandó magas keresetű, magasan kvalifikált munkaerőnek. Ha ön azt próbálja ebben a Házban elhitetni, hogy ez szakszervezeti egyetértéssel történhet, akkor én egy esetben elnézést fogok kérni öntől: ha ön beterjeszti azt a módosító indítványt, hogy csak akkor lehet egyes munkaadóknál ilyen kölcsönzött munkaerőt alkalmazni, amennyiben ehhez a helyben dolgozó szaks zervezetek előzetesen hozzájárulnak. Ezt a módosító indítványt akár ketten együttesen is jegyezhetnénk. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Áder János) : Őry Csaba következik. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ami a munkaidőkölcsönzésr e vonatkozó szabályokat illeti, itt valóban nem volt mindenben egyezség. Az egyezség azokban a pontokban jött létre, amelyeket egyébként vitattunk mostanáig, tehát alapvetően a munkaidőkeret egyes elemeire, más elemekben valóban vita van, ezt elismerem. De Bársony képviselő úrnak sántít az a megállapítása is, hogy a munkaidőkölcsönzésre vonatkozó szabályok tekintetében a szakszervezeteknek semmiféle lehetősége nem lenne. Nem így van egyszerűen, ugyanis szerepel a törvénymódosításban az a lehetőség, hogy ko llektív szerződésben a kölcsönzésre kerülő munkavállalók arányát korlátozni lehet. Megint egy olyan szabály, ahol vannak szakszervezetek, ha ezek a szakszervezetek jól szervezettek, erősek, tudják, hogy mit akarnak, nemcsak politizálni, érdekvédeni is az a dott munkahelyeken, akkor ott, ahol a konkrét
