Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
444 Önök azt mondják, hogy az Unió felé megyünk, én meg azt mondom, hogy ez a törvényjavaslat a Balkán felé vezet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Arra kérek mindenkit, hogy az időkereteket tartsa be, amikor a felszólalását megfogalmazza. Kétperces hozzászólások következnek. Őry Csaba képviselő urat illeti a szó. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kezdjük az Unióval! Mit vár el tőlünk az Unió? Igenis a jogalkotást, a jogharmonizációt az Unió elvárja. Kétségkívül a hatályba léptetés időpontjára vonatkozólag különböző lehetőségeink vannak, van, amit hamarabb, van, amit később kell hatá lyba léptetni, de azt, hogy a törvényt meg kell alkotni, nemcsak hogy elvárja, hanem már késésben vagyunk ahhoz az elváráshoz és ahhoz az ígérethez képest, amelyet a magyar kormány korábban megtett. Nem szeretném, ha az a látszat keletkezne, hogy itt az Un ióval ijesztgetnek bárkit az országban. Nemcsak az Unió érdeke, hanem a magyar gazdaság versenyképességének az érdeke, és a magyar munkavállalóknak is érdeke, hogy a nemzetközi piacon, a nemzetközi gazdasági feltételekhez igazodóan rugalmasak, hatékonyak é s eredményesek legyenek a magyar vállalatok. Ez a szabályozás nem munkavállalóellenes, hanem a sikeres gazdaságért, a több munkahelyért, a jobb versenyképességért szól, és egyébként egybeesik azokkal az elvekkel és azokkal az elvárásokkal, amelyek az Unió gyakorlatában, az Unió elveiben és az Unió jogalkotásában megjelennek. És még valami! Általánosságban itt folyton valamiféle mumust próbálnak néhányan kreálni a törvényjavaslat készítőiből, és közben sajnálatos módon és érdekes módon pont szakszervezeti v ezető az, aki mélyen hallgat arról, hogy minden olyan szabály, amely egy bizonyos összefüggésben akár hátrányosnak vagy kedvezőtlennek is tekinthető lenne a munkavállalóknak - mondom, egy bizonyos összefüggésben, mert egészében valószínűleg előnyös , kizá rólag kollektív szerződéses megállapodás esetén alkalmazható, tehát csak akkor alkalmazható, ha a szakszervezetek hozzájárulnak, nem egyszerűen megkérdezik a véleményüket, hanem ha egyetértésüket adják hozzá. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz, a Kisga zdapárt és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Bernáth Ildikó képviselő asszony következik kétperces hozzászólásra. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokadszor hangzott el az a vád a kormánnyal szemben, miszerint nem hajlandó meghallgatni a másik oldal észrevételeit, nem ismeri azoknak a csoportoknak az életét és kívánságait, amelyeknek ügyében törvényjavaslatot nyújt be. Tisztelt szocialista Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy most egy rövid részletet felolvassak az 1995. április 28án elhangzott miniszteri expozéból. Akkor is a munka törvénykönyvének módosítására került sor, illetve ezt terjesztette be a kormány. Tehát a szöveg a következő: "A megegyezés hiánya sajnálatos. Az érdekegyeztetést és a megállapodásra való törekvést változatlanul a kormányzati munka nélkülözhetetlen formájának tartom, de a döntés kormányzati felelősségét a kormány senkire át nem háríthatja. Az egyezségelérés érdekében a kormány három alkalommal is különböző kompromisszumokkal terjesztet te a törvény tervezetét az Érdekegyeztető Tanács elé. A tárgyalásokon bebizonyosodott, hogy a munkáltatói és szakszervezeti oldal között éles érdekellentét húzódik, amelyet számos esetben úgy kívánunk feloldani, hogy előre jeleztük, ha a munkaadók és a sza kszervezetek meg tudnak állapodni egymással a vitatott kérdésekben, a kormány el fogja fogadni a megállapodásokat. Sajnos, e törekvésünk nem járt sikerrel." Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy önöknek, akik itt ültek az előző kormányzati ciklusba n, bizonyára ismerős volt ez a szöveg.
