Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
4294 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ors zággyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy megköszönjem, hogy a problémára itt, a tisztelt Ház falai között is fölhívta valamennyiünk figyelmét. A polgári kormány hivatalba lépése óta, köszönhetően a megtett erőfeszítéseknek, jelentős mértékben cs ökkent a bűncselekmények száma; azt mondhatjuk, hogy ma Magyarországon újra van közbiztonság. Ennek részeként jelentős mértékben csökkent a személygépkocsilopások száma is. Az egységes ügyészségi, rendőrségi statisztikai adatok szerint 1998ban 15 258 sze mélygépkocsilopást regisztráltak, míg 2000ben 10 024et. A csökkenés mértéke az országos adatokat tekintve 34 százalékos. Míg 1998 májusában 1024 személygépkocsit loptak el, ez a szám 2001 májusában mindössze 636 darab személygépkocsit jelentett. A csökk enés mértéke 37 százalék. Az ön által felvetett probléma elsősorban Pest megyében jelentkezik, mivel az áruházak zömében a főváros határain kívül találhatók. A legfontosabb feladat annak a helyzetnek a feloldása, hogy a rendőrség alapvetően a közterület bi ztonságáért felelős, a parkoló azonban magánterület. A vásárlók, az áruházak és a rendőrség közös érdeke, hogy ezeket a cselekményeket megelőzzük. A gépkocsilopások csökkentése érdekében az illetékes rendőrfőkapitányság vezetője szakmai megbeszélést kezde ményezett a bevásárlóközpontok képviselőinek részvételével. A megbeszélésen a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kereskedelembiztonság új terület Magyarországon, de erre reagálni kell. Ennek gyakorlatát a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével az áruházaknak kell kialakítaniuk, a rendőrség segítségével. Amennyiben az együttműködés napi gyakorlattá válik, úgy gondolom, jó esély van arra, hogy a gépkocsilopások a bevásárlóközpontok parkolóiban tovább csökkenjenek. A Belügyminisztérium messzemenően t ámogatja az ez irányú erőfeszítéseket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselője: "A főváros fejlődésének akadálya" címmel. Képviselő urat illeti a szó. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban néhány metszetben kíséreltem meg nagyító alá tenni Budapest helyzetét. Ezek a metszetek sok szépséget, fantasztikus perspektívák at, de súlyos gondokat, kirívó hiányokat is megmutattak. Most a legsúlyosabb hiányról érdemes és kell szólni: a koncepció, a koncepcionális gondolkodás hiányáról. Ez parlamentünkben nagyon is közismert gondolat; a jegyzőkönyvből statisztikailag előállíthat ó, hogy ha egy törvényt, egy tervezetet, egy törvényjavaslatot elfogadni nem akarnak, akkor sok esetben konkrét érvelés nélkül azzal utasítják vissza, hogy nincs koncepciója. Ez mintegy varázsszóként működik, mert senki nem mondja el, hogy ha nincsen, miér t nincsen, és nemigen szoktak visszakérdezni sem, hogy vajon mit tetszik érteni a koncepcióhiány alatt, s az adott tervezetben milyen koncepció kívántatna. Most tehát, bármilyen rövid az időnk, elsősorban azt tartom fontosnak tisztázni, hogy mit érthetünk e szó alatt, s mit jelent Budapest fejlődését illetően ennek hiánya. Gyorsan tekintsük át a lehetőségeket: Valami, akár egy család, akár egy ország vagy annak fővárosa, működhet utasításos jelleggel, ami azt jelenti, hogy valaki vagy valakik kitalálnak val amit, melynek megokolása a sokatmondó "csak". Működhet valamiféle rend alapján, ez azonban hatástalan, külsődleges is lehet, mintha könyvtárunkat a könyvek színe vagy alakja szerint rendeznénk. Aztán lehetséges rendszer alapján dolgozni, melyben már valami belső nézőpont érvényesül. A hatékony működésre kiváló lehetőség a struktúraalkotás, hiszen a struktúra szó latin megnevezéssel olyan működőképes szerkezetet jelent, mely egymást kölcsönösen meghatározó alkotóelemek kölcsönös összefüggését, egységét jelen ti.
