Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ANDRÁS
430 Szintén két percre megadom a szót Bársony András képviselő úrnak. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Én úgy gondolom, önök joggal várják el tőlünk azt, hogy az ország közösen fontosnak tartott ügyeiről közösen próbáljunk állást foglalni. Csak egy dolgot ne vindikáljanak maguknak, nagyon szépen kérem: hogy csak önök tudják, mi az ország érdeke. Ugyanis nem arról van szó, hogy ami az önök javaslataiból előköszön, az mind az ország érdekét szolgálja, és ehhez nekü nk valamilyen viszonyt ki kell alakítani, amit viszont mi mondunk, az a mi pártunk, vagy ha úgy tetszik, a mi frakciónk, vegyük szélesebb értelemben, az ellenzék dolga, és annak semmi köze nincs az ország dolgaihoz. Ez egy alapvetően ferde nézet, hogy ami önöktől jön, az mind az ország érdeke; nem, önök is úgy politizálnak, egyébként érthető módon, mint minden politikai párt, hogy a párt érdekeit próbálják valamilyen formában országos érdekké transzponálni. Valamikor ez találkozik más pártok érdekeivel, az ellenzék érdekeivel, akkor már majdnem országos érdeknek tekinthető - akkor sem kizárólag , de nem feltétlenül van így, ha ebben az ügyben ellentmondásba keveredünk. Ami pedig a másik dolgot illeti: tudja, képviselő úr, az a probléma, hogy ha az embernek azzal kell számolnia, hogy egyébként minden reggel, amikor bemegy a közértbe néhány kifliért, kizavarják onnan, de van egy reggel, amikor megígérik neki, hogy minden héten egyszer bejöhetsz, akkor nem szólunk csúnyán vissza, akkor ez nem tekintendő különös gesztusnak. Az egymáshoz való politikai viszonyunk nem értékelhető úgy, hogy végre találunk egy kis ügyet, amelyben meg tudunk egyezni, egyébként pedig a hét többi napján, a hét többi ügyében olyan viszonyt próbálunk kialakítani, amely megfojtja az ellenz éket, amely megvonja tőle a szót, amely kirekeszti a döntéshozatalból, még olyan mértékig is, amilyen mértékben egyébként a Házszabály számára ezt garantálja. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Ismételt felszólalásra megadom a szót Tóth Andr ás képviselő úrnak, MSZP. TÓTH ANDRÁS ( MSZP , országos lista): Képviselő úr, köszönöm a szót, nagy tisztelettel. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem ismételten szót, mert néhány kérdésben a kétperces lehetőségen túl szeretnék reagálni Sala mon László elnök úr felvetésére, mert megmondom őszintén, engem az döbbentett meg, hogy Salamon László képviselő urat ez a helyzet megdöbbentette. Mert ha nem tudná, elnök úr, akkor itt az a történés van, hogy az ellenzék szóvá tette annak a magatartásnak a kettősségét és elfogadhatatlanságát, amelyet ön sugall egyébként, hogy bizonyos részletkérdések megoldásában legyünk korrekt partnerek, működjünk együtt, ugyanakkor ezen szabályok végrehajtása során gyakorlatilag az erőpolitika győzedelmeskedik, az a log ika kap minden esetben támogatást az önök részéről, önök vannak hatalomban, önöknél a többség, tehát az történik, amit mi akarunk. És én azt gondolom, hogy ezt az eltérő normák alapján történő magatartást teszi szóvá az ellenzék ennek az ügynek a kapcsán, miközben, megerősítem ismételten, magát az elkészült szabályozási anyagot szakmailag, azoknak az embereknek a munkáját, akik ebben közreműködtek, én tisztességesnek tartom, elismerésre méltónak tartom és elfogadhatónak tartom. Tehát nem tartom elfogadhatón ak az ön részéről azt a beállítást, hogy akik a Fidesz parlamenti magatartását bírálják, azok azoknak a munkáját bírálják, akik ebben az ügyben közreműködtek. A BM titokszakértőinek, az ombudsmani hivatal munkatársainak, a főtitkárság munkatársainak tevéke nysége ebből a szempontból semmifajta csorbát nem szenvedett és nem szenvedhet. Ez korrekt munka volt, és ezt továbbra is tartjuk. De mindvégig azt mondtuk és ma is azt mondom, hogy eltérő mérce alkalmazása még ilyen vonatkozásban sem elfogadható és nem sz erencsés. Szeretném visszaidézni, elnök úr, hogy ön hivatkozik az ügyrendi bizottság működésére, de azért néhány kérdésben nem pontosan emlékszik vissza a történésekre. Miközben én elfogadom azt, hogy
