Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4286 Hadd említsek BácsKiskun megyéből például két konkrét, megtörtént esetet . Egy fiatal 1998 szeptemberében vásárolta meg 800 ezer forintért a házát, és 2000 augusztusában vesztegette el 200 ezer forintért. Másik példa: az elmúlt év elején 750 ezer forintért vett egy ingatlan, augusztusban adta el a volt gondozott fiatal 300 ezer forintért. Látszólag szabályos, nagykorúak által kötött, megtámadhatatlan szerződések történtek - valójában aljas kisemmizések. Nem a fiatalok ellenében, hanem éppen az ő érdekükben korlátozza ezeknek az ingatlanoknak az eladhatóságát a jövőben a törvény. Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint változás a múlthoz képest a törvényben, hogy a nevelőszülők, a hivatásos nevelőszülők és a speciális nevelőszülők által gondozott gyermekek már korábban is limitált számába a jövőben beleszámítana a z ellátott fiatal felnőttek száma is. Nem vitatjuk ennek a változtatásnak a pedagógiai indokait, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy egy ilyen váratlan keretcsökkenés vagy keretcsökkentés sok esetben azzal járhat, hogy már évek óta ellátott gyermek va gy gyermekek gondozásáról kell lemondania a limithatár fölé csupán a törvény kiterjesztése miatt kerülő nevelőszülőnek. A törvénynek nem lehet célja a már meglévő nevelői és gondozotti kapcsolatok megszüntetése, s ezért ennek a problémának a megoldása érde kében mai nap benyújtunk egy módosító indítványt Csáky András képviselőtársammal közösen. Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum egyetért a gyermekjóléti központok jogkörének a kiterjesztésével és gyakorlati feladatkörének a bővítésével, különösen a gyerme k veszélyeztetettségét megelőző, egyéni és csoportos speciális szolgáltatások, programok biztosításával. Üdvözöljük, hogy a jövőben ebben a kapcsolatügyeleti, ügyeleti szolgálati, utcai és lakótelepi, valamint kórházi szociális munkában a jövőben szerepet kapnának az egyházak is, azaz gyermekjóléti szolgálatot a jövőben egyházi fenntartó is működtethet. Ezzel összefüggésben hadd hívjam fel képviselőtársaim és az államtitkár asszony figyelmét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által pátyi székhellyel működtet ett gyermekjóléti és családsegítő közhasznú társaságra. Megvallom őszintén, elfogult vagyok a Máltai Gondviselés Háza javára, és talán időm is és e műfaj kerete is engedi, hogy nagyon röviden szóljak egy közvetlen élményemről. Pátyon a Gondviselés Háza elő tt álltunk Rubovszky Lászlóval, az intézmény egyik vezetőjével, szervezőjével, és éppen arról beszélt, hogy íme, ebben az épületben lakik ötven gondozott, idős ember, a családi házakban pedig - öt családi ház - él tíztíz, tehát összesen ötven gyerek, öt c salád. Dél volt, hétköznap, az úton a távolban feltűnt egy 12 éves forma leányka, aki iskolából jön, elgondolkodva bandukol az úton, s mondja életsorsát Rubovszky László, amikor azt látom, hogy a leányka fölfedezi a távolban egy idős néni alakját; szalad o da, egymásba karolnak, és valami nagyon meghitt beszélgetésbe kezdenek. Csak nem a nagymama? Vagy rokon? - kérdezem. Nem - fogadott nagymama. Hiszen az idősek közül a családok, a gyermekek fogadnak nagyszülőt magukhoz. Tulajdonképpen egy olyan sajátos együ ttélés teremtődött meg Pátyon immár esztendők bizonyságával, hogy a nevelőszülők és a nevelt gyermekek, valamint szociális gondozott idősek alkotnak egy olyan közösséget, ami épp azért természetes, mert gyermekek, felnőttek és idősek együtt, egymást segítv e élnek ebben a közösségben. Valahol természetellenesnek tartom azt a kiszakítottságot, ahol egy intézményben csak nevelt gyermekek élnek a nevelőikkel, egy másikban pedig csak az idősek a gondozóikkal. Kényszerű ez az állapot. S ennek a kiszakítottságnak, ennek a gettó szellemű gondozásnak számos pedagógiai, lélektani hátránya van, amit Pátyon megelőzni kívánnak, s ilyen szellemben oktatják az itt tanuló, a szeretetszolgálat országos hálózatában dolgozni kívánó nevelőszülőket. A pátyi családsegítő központ több település önkormányzatával kötött szerződést már eddig is szociális feladatok átvállalása céljából. A pátyi otthonokban - csakúgy, mint az ország többi nevelőszülőjénél, például Zalaszentmihályon - az intézeti ellátási költségek töredékéért nevelik az állami gondozottakat. Ez az alacsonyabb költség is egy fontos indok a nevelőszülői hálózat további erősítése és kiterjesztése mellett. S hadd tegyem még hozzá, hogy például Zalaszentmihályon éppen az oda költöző család a saját öt és a fogadott, újabb öt g yerekkel együtt lehetővé tette, hogy az általános iskola felső tagozata
