Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Mádi László (Fidesz) - az oktatási miniszterhez - "Meddig terhelhetők még az általános iskolás gyerekek?" címmel - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár:
4191 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mádi László, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az oktatási miniszternek: "Meddig terhelhetők még az általános iskolás gyerekek?" címmel. Képviselő urat illeti a szó. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Nemcsak mint nyíregyházi polgár, hanem mint egy háromgyerekes családapa, három általános iskolás korú gyermek édesapja kérdezem azokat a problémákat, amelyekkel mindennap szembe sülünk. Egészségese és a gyerekek testilelki neveltetése szempontjából támogathatóe az a kialakult helyzet, mely szerint az otthoni készüléssel együtt mintegy napi 1012 órás tanulást kényszerít a jelenlegi általános iskola a mai 681012 éves gyerekek re? Indokolte és elfogadhatóe az a gyakorlat, hogy például egy 89 éveseknek írt tankönyv olyan szavak és kifejezések ismeretét és használatát próbálja kikényszeríteni, mint például "ökológiai egyensúly", "humusz", "önszabályozó rendszer", "gyepfeltöltés ", "nyomócső", "rácsszűrés", "üvegházhatás", "ózonpajzs", "szolgáltatóipar"? Ezeket nemhogy megtanulni, de még elmagyarázni is nehéz egyegy 89 éves gyereknek. Tudom, hogy államtitkár úr is sorolhatna ilyen vagy még durvább példákat is, a lényeg azonban n em változik: a gyerekeinknek a szükségesnél és az elfogadhatónál sokkal nagyobb és az életkorukhoz képest indokolatlanul magasabb szintű ismereteket oktatnak, próbálnak oktatni, illetve követelni. Mindannyiunk közös érdeke - és ebben a Fidesz vezette oktat ási kormányzat már rengeteget is tett , hogy Magyarországot minél inkább a kiművelt emberfők sokasága jellemezze, ám látnunk kell, hogy ennek megvannak a korlátai, és bizonyos ilyen oktatásbeli diszfunkciók és kialakult helyzetek nem ennek irányába hatnak , hanem éppen ellentétesen. Ezért is kérdezem államtitkár urat, hogy a kevesebb nem lennee több. Várom államtitkár úr támogató véleményét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A ké pviselő úr kérdésére Pálinkás József politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Olyan kérdést tett fel, amelyről szívesen b eszélek e Házban, de a rendelkezésemre álló két perc feltehetően nem lesz elegendő ahhoz, hogy elmondjam a véleményem. Az első kérdésére az a válaszom, hogy tovább már aligha terhelhetők a gyerekek. Ha ehhez az ön által említett 1012 órához - amit feltehetően átlagos terhelésnek ért - hozzáadjuk azt a 44,5 órát, ami alatt a gyerekeink televíziót néznek, akkor menten 16 óránál tartunk. Remélem, 8 marad nekik a pihenésre, de a játékra, arra, hogy éljék az életüket, feltehetően kevés. Ezért tehát abban egyetértés van köztünk, hogy ezt a terhelést csökkenteni kell, kevesebbet kell nekik tanítani, de azt alaposan. A kerettantervek arra szolgálnak, hogy azt a minimumot meghatározzák, amelyet jól, alaposan meg kell tanítani a gyerekeknek. A képviselő úr egy másik kérdést is feltett, ez pedig a tankönyvek kérdése. Ez még érdekesebb kérdés. Nemrég fogadta el a parlament a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényt, amelynek - ha figyeltek a képviselő hölgyek és urak - része az, hogy a tankönyveket egyrészt ki próbáljuk, másrészt nyelvi lektorálásnak vetjük alá. Az egyik legnagyobb probléma ma az a tankönyvekkel, hogy érthetetlenek. Egy érettségizett szülő sem érti, hogy mit olvas a tankönyvekben, még kevésbé érti meg a gyerek. Ezeknek a tankönyveknek a felülviz sgálatára van szükség. Csak olyan írjon tankönyvet, aki egyszerű szavakkal, értelmesen el tudja mondani a gyerekeknek az alapvető ismereteket. A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény egy lépés ebben az irányban. Remélem,
