Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
417 keretében és más alkalmakkor. Mindezek pozitív impressziót ha gytak bennem, bennünk, akik ilyen munkában részt vettünk. Jó tudni azt, hogy a Számvevőszék hitele a szakszerűségen és a szavahihetőségen is alapul. Jó ezt mondani Magyarországon magyar törvényhozóknak, annál is inkább, mert a világ tükröt tart és tükörben néz bennünket, nemcsak ablakon át, hanem vizsgálódó tükörben is, és ezek a képek jók. Ahhoz, hogy jó legyen a kép rólunk, annak alapja is legyen, és igenis a pontos, megbízható számvevőségi jelentések ehhez hozzájárulnak. Az, hogy a Számvevőszék és annak munkatársai specifikus intézmények témájával is foglalkoznak közelebbről, persze hogy a dolgok természetéből fakad, nevezetesen az agrárszféra, a Magyar Nemzeti Bank körüli vizsgálódások tekintetében. Igen, a Magyar Nemzeti Bank magánszférába való kirándul ása, kereskedelmi banki tevékenysége elkerülhető lett volna nyilván, ha annak idején valamiféle számvevőszéki vagy akár magánhiteskönyvvizsgálói tevékenységek aktivizálódtak volna. Ugyancsak jólesik azt szakmai megelégedéssel nyugtázni, hogy olyan nemzetk özi intézmények is alkalmazzák, meghívják a Számvevőszék munkatársait, mint a FAO vagy az FBI, vagy más olyan szervezetek, amelyek Magyarországon valamiféle tevékenységet folytatnak, és ilyen esetekben a magyarországi pénzköltésüket, bevételüket és annak r endben lévő voltát a magyar számvevőszék instrumentumaival kívánják vizsgálni és igazolni a saját maguk megnyugtatására és a vendéglátó ország megnyugtatására, Magyarország megnyugtatására. A Számvevőszék szerepe és státusa - mint ahogy mondom - és imázsa tehát jó. Hogy ez így legyen, és ha lehet, ez fokozódjon, erősödjön, mire is van szükség? (12.40) Most már majdnem ismétlem önmagamat: többet tudni és szavahihetőbbnek lenni! Ez persze tudás, és persze magatartá s. Jelenthetem, tisztelt Ház, talán megengedhető, hogy saját tapasztalatomból ebből a szférából egykét esetet elmondjak. Igen, voltam én valamikor könyvelő magánszférában, és rövid esztendők során egy igen nagy vállalatnál többet tudtam a vállalatban mind enkinél, mert könyvelő és főkönyvelő, tehát egyfajta szofisztikát... - számvevőként minden bevételt és minden kiadást láttam. Mivel volt szemem arra, hogy azt regisztráljam, emlékezzem, összerakjam és kapcsolatba helyezzek minden mással, abban a helyzetben voltam, hogy többet tudtam, mint más, beleértve a vezérigazgatót. Nos, ez nemcsak emberi hiúságnak volt jó, hanem időnként bizony megkérdeztek, noha én voltam az egyik legfiatalabb főtisztviselője annak az intézménynek. Egy hasonló személyes példát mondan ék ezzel kapcsolatban; nevezetesen azt, amikor egyetemi tanárként, egyetemi professzorként éveken, évtizedeken át oktattam, tanítottam gazdaságpolitikát olyan embereknek, akik számvizsgálónak készültek és azzá lettek. Igen, hasznos volt azt látni, hogy men nyire javukra van a számvevőknek az, ha a teljes képét látják a társadalomnak, a teljes képét a magánszférának, a teljes képét a kormányzásnak. Ez az, amit észlelek én a Számvevőszék keretében Magyarországon. Végül pedig még annyit tennék hozzá, tisztelt H áz, hogy a magánszámvevők felelősségét hasonlítom az állami számvevők felelősségéhez. A magánszámvevők, a hites könyvvizsgálók - amit a képviselő úr az előbb említett - mennyire hites könyvvizsgálók? Persze, a kérdés retorikus, de lehet valós, valóságos. V olt már olyan, és elképzelhető, hogy olyan számvevőszéki hites könyvvizsgálói jelentés lát napvilágot, ami bizony jobb volna, ha nem látna napvilágot, mert sem nem pontos, sem nem öregbíti a szakma tekintélyét. A magánszférában erre igenis van megoldás, va n orvosság, van orvoslás. Ha egy magánszámvizsgáló, hites könyvvizsgáló - legyen az a világ legnagyobbjaiból, a négy nagy amerikaitól vagy máshonnan való - olyan nyilatkozatot tesz, ami nem pontos, nem felel meg a valóságnak, ezért lehet számon kérni őt bí róság előtt, kártérítést követelni. Ilyen eljárások vannak, és ennek van súlya. Nemcsak azért, hogy mennyi a bírság, amivel megbüntetik őt, hanem mit jelent ez az ő hírnevében, a jövőjét illetően.
