Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Bejelentés képviselő frakcióból történő kizárásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CZIRA SZABOLCS (FKGP):
4086 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 31. ülésnapja 2001. június 12én, kedden (8.31 - Elnök: Gyimóthy Géza Jegyzők: Herényi Károly és Kapronczi Mihály) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőke t és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 31. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Herényi Károly és Kapronczi Mihály jegyzők lesznek a segítségemre. Bejelentés képviselő frakcióból történő kizárásáról ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja tegnapi ülésén Szabadi Béla képviselő urat kizárta tagjai sorából. A képviselő ú r a továbbiakban függetlenként folytatja munkáját. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Czira Szabolcs frakcióvezetőhelyettes úr, Független Kisgazdapárt: "Leszneke magyar mintagazdaságok a mezőgazdasági rt.k privatizálásából?" címmel. Tessék, képviselő úr! DR. CZIRA SZABOLCS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az állami gazdaságok története nemcsak törté net, hanem történelem is, amely mellett nem lehet elmenni anélkül, hogy a szükséges következtetéseket levonnánk. A két világháború között megindult mezőgazdasági fejlődés Magyarországon a közép- és nagybirtokok számára a termelési és foglalkoztatási funkci ón kívül más szerepet is rótt. Akarvaakaratlanul jelentős szerepet játszottak a parasztok által folytatott, a mai családigazdaságideálhoz legközelebb álló mezőgazdasági tevékenység fejlesztésében a példamutatással, az új módszerek, fajták s a többi kipró bálásával. A második világháborút követő időkben a magánvagyonokat államosították, és így jártak a földbirtokok is. Először csak a nagybirtokok, később a téeszesítéssel tulajdonképpen valamennyi. A hagyományos paraszti élet megszűnt, ebből a szempontból je lentőségét vesztette ez a fajta szerepvállalás. A mezőgazdasági tevékenység azonban még mindig meghatározta a foglalkoztatás jellegét és a vidékhez kötődést is, hiszen kezdetben néhány uradalom összevonásával és többnyire egy község parasztjainak téeszbe v erésével jött létre a szocialista nagyüzem. A mezőgazdaság történetének kereke úgy forgott tovább, hogy ezeket a gazdasági egységeket összevonták, megvalósítva a kitűzött célt, hogy légiessé, földrajzi értelemben is távolivá váljék a konkrét helyhez tartoz ás érzése, a kötődés a lakóhelyhez és az egykori földtulajdonhoz.
