Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 1 (213. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
3947 BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A fel szólalásom előtt szükségesnek tartom tisztázni az elhangzott figyelmeztetések miatt, nevezetesen a tárgynál maradás tekintetében, hogy a beszámoló három részből áll, annak harmadik része, "A hivatal jövőbeni szerepe az energiapiac nyitásában" részletesen f oglalkozik az energetika üzleti modelljével, a csatlakozásra való felkészüléssel, ennek elvi kérdéseivel. Tehát nyilvánvalóan ez nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy ezekről a kérdésekről is kifejtsem a MIÉP álláspontját. Sajnálatos gyakorlattá vált, hogy az energiapolitikáról csak az Energia Hivatal éves beszámolójának vitája kapcsán lehet beszélni a parlament ülésén. Kormányaink rendre elmulasztják a magyar energiapolitikáról szóló 21/1993. számú országgyűlési határozat teljesítését, amelyben a z áll: "Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyűlés részére." 1999 decemberében a gazdasági miniszter által beterjesztett jelentést sem tűzte napirendjére a tiszte lt Ház, pedig a kormányjelentés alkalmasabb az érdemi vitára, az Országgyűlés ellenőrzési jogának gyakorlására, mint a rendszeresen elkészített energia hivatali jelentés. 1993 óta alapvető változások mentek végbe az energetikában, ennek ellenére a parlamen t a '95ös vitanap óta nem foglalkozott összefüggéseiben ezzel a kérdéssel. Ez annál is inkább fontos lenne, mert a kormány 1999 júliusában új energiapolitikai alapelveket, az energetika üzleti modelljét fogadta el, amely nem került a parlament elé. Félő, hogy a témára vonatkozó, illetve azzal szorosan összefüggő törvények esetenkénti és nem összehangolt módosításaival nem tárulnak fel az energetika összefüggései, különösen a lakosságra gyakorolt kedvezőtlen hatása. Ez a beszámoló egy hivatali jelentés, ame lyből nem csupán a hivatal működésére, hanem a magyar energetika helyzetére lehet következtetni. Sajátos tükröt tartunk tehát a kezünkben, amely azt mutatja, hogy nincs magyar nemzeti érdekű energiapolitika, csak koncepció nélküli sodródás a liberális áram latokban, pedig az energiapiacok liberalizálásnak egyre nyilvánvalóbb nemzetközi tapasztalatai bizonyítják, hogy hova vezet az energetikában a felelőtlen liberalizáció. (10.30) Kaliforniában a villamos piac liberalizálásának az a modellje bukott meg, amely et a kormány által még '99ben megalkotott, elfogadott piaci modell tartalmaz. E modellre alapozott, a múlt évben beterjesztett villamosenergiatörvényt ugyan a kormány egyelőre levette a napirendről, de ismét elő akarják terjeszteni - egyelőre nem világos , hogy milyen módosításokkal. Óvatosan kellene bánni az uniós irányelvekre való hivatkozással is. Brüsszelben folyamatban van az irányelvek felülvizsgálata. Az alapvető véleménykülönbség a közszolgáltatások megítélésében, illetve azok kedvezményes elbírálá sának az uniós versenyjoggal való összebékítésében van. Miközben a propaganda versenyről beszél, minden eddiginél nagyobb tőkekoncentráció, a nagy szolgáltató cégek nemzetközi integrációja zajlik. A franciák például gyakorlatilag szaboltálják a piacnyitást , miközben más országok piacait szerzik meg; a brit kormány azt tervezi, hogy ezentúl maga is megakadályozza vagy legalábbis Brüsszellel felfüggeszteti a helyi energiaipari vállalatok külföldi tulajdonba adását. Egy olyan országnak, amely még több évnyi tá volságra van a tényleges csatlakozástól, célszerű tehát megvárnia ezeknek a vitáknak a végét. Az említett koncentrációs és integrációs folyamat tapasztalható a nálunk tulajdont szerzett befektetőknél is. A legnagyobb befektetők a villamosenergia- és a gázi parban egyaránt tulajdont szereztek. A villamos és a gázpiacot együttesen, szinte régiónként felosztották maguk között, országrésznyi energiaszolgáltatási piacokat vásároltak. Magyarországon is fennállnak már a mindenes közműszolgáltatók létrejöttének felt ételei, így teljesült hazánkban az energetikai privatizáció sokat hangoztatott fő célkitűzése, a monopólium felszámolása. A szépséghiba csupán annyi, hogy az állami, nemzeti monopóliumok helyébe sokkal nagyobb, komplexebb, extraprofitra törő nemzetközi mon opóliumok léptek. Most a MEH beszámolójának csak azokat a főbb megállapításait érintem, amelyek alátámasztják ezeket az aggodalmakat.
