Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 1 (213. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
3941 ELNÖK (dr. Áder János) : Feltéve, ha a levezető elnök majd ismét szót ad önnek tízperces időkeretben. (Derültség.) Mindenesetre most egyelőre az írásban előre jelentkezők sorában Szentgyörgyvölgyi Péter következik, Fü ggetlen Kisgazdapárt; őt majd Szalay Gábor követi, az SZDSZ részéről. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés, beszámoló, amely a J/4148. számot viseli, valóban tartalomjegyzékénél fogva három részből áll. Egy része, az első része valóban a '94től 2000. évig terjedő idővel foglalkozik, de csaknem fele foglalkozik magával a 2000. évi tevékenységgel, és egy kis része, a harmadik része foglalkozik a jövővel . Egyáltalán nem tekintem zavarónak, hogy az úgynevezett hősi múlttal foglalkozik a jelentés első része, mert hisz ez világít rá pontosan ennek a hivatalnak a fejlődésére, hogy miként jött az létre a gázszolgáltatásról, illetőleg a villamos energiáról szól ó törvény hatálybalépése után, majd hogyan bővült ki a feladata '98ban, amikor a távhőszolgáltatási törvény is hatályba lépett. Sőt, ha a legizgalmasabb részét tekintem ennek a jelentésnek, nevezetesen az utolsó részt, hogy miként fog majd viselkedni a h ivatal, milyen szerepe lesz a jövőben, amikor az energiapiac nyitása bekövetkezik, akkor én igenis kiegészíteném ezt a hősmúltat, mégpedig a tanulság kedvéért, hogy hogyan alakult ki ez a monopolhelyzet. Hogyan alakult ki a monopolhelyzet már a múlt század végétől, a századforduló idejétől kezdődően, amikor ezek a vezetékes rendszerek létrejöttek, micsoda óriási piac volt, amelyet először részvénytársaságok végeztek; micsoda óriási verseny volt, mikor a gázvilágításról áttértek a villamos világításra, és bi zonyossá tették, hogy még vezetékes rendszereknél is igenis óriási verseny alakulhat ki; hogy fejlődött aztán a villamos világítás a gázvilágítással szemben. Mindez olyan kérdés, amely rávilágíthat a jövő tevékenységére is, hogy mi lesz akkor, ha itt igazá n piac lesz, hogyan lehet kordában tartani mégis a monopolhelyzetet, mit lehet csinálni azokkal a már ma is jelentkező, meglehetősen furcsa és képtelen helyzetekkel szemben, amelyek a beruházási kérdéseket meglehetősen kétes helyzetbe hozzák. Ismerjük azok at a tényeket, hogy ha megvásároltak már egy bizonyos - Démászra gondolok például - villamosművet és annak a vezetékes hálózata is átment az illető részvénytársaság tulajdonába, de a vezetékes rendszer mégis önkormányzatok területén megy át, és az önkormán yzatok ezekért az oszlopokért bérleti díjat kérnek, de ugyanakkor ha az önkormányzat akar vagy más akar beruházni, az rögtön átmegy a tulajdonos tulajdonába - tehát rendkívül fontos kérdések merülnek itt fel, múltból levezethető kérdések a jövőre nézve. (1 0.00) De kétségtelen, hogy fő témaként - és mondom és ismétlem, nem egyharmad része, hanem közel a fele - a 2000. évi tevékenységgel foglalkozik, világosan és részletesen leírja a hivatal három fő tevékenységét, nevezetesen az árszabályozást, az engedélyez ést és a fogyasztóvédelmet, és maga ez a középső rész - a 2000. évi tevékenységről - ennek taglalásáról szól, kiegészítve a nemzetközi kapcsolatokkal és a tájékoztatási kérdésekkel. Tehát én is ehhez mérem mondanivalómat, vagyis ehhez a hármas tagozódáshoz , amely a hivatal alapvető működéséről szól, és amelyből mindegyik fontos, de mivel monopolhelyzetű létesítményekről van szó, a legfontosabbnak én a fogyasztóvédelmet tekintem. A hivatal tevékenységének fontos része a fogyasztóvédelem, mert ez különösen ér zékelhető a lakosság körében. A fogyasztó azt szeretné látni - és talán már részben látja is , hogy a hatósági jogkörrel felruházott hivatal a panaszait orvosolni is tudja, és az ő érdekeit képviseli a monopolhelyzetben levő szolgáltatókkal szemben. Én az t egyáltalán nem rovom fel hibaként, hogy nem olyan sok a panasz; mitől lenne jobb, ha több lenne a panasz. Ennél az egész fogyasztóvédelemnél az a lényeg, hogy valóban érezze a fogyasztó, még ha kevés panasza is van, hogy azt tisztességesen, rendesen elin tézik, és hogy a hivatal a monopolhelyzetben levő kereskedővel - gáz, villany, egyéb kereskedővel - szemben védi meg tulajdonképpen a fogyasztót. Természetesen
