Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 1 (213. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KADERJÁK PÉTER, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója, a napirendi pont előadója:
3931 szabályozását jelentette. Ebben a folyamatban, úgy érzem, a hivatal eredményesen töltötte be az ágazatszabályozói szerepét. A hivatal eddigi szabályozói tapasztalatának, a keleteurópai országok szabályozó szervezeteivel kialakított jó munkakapcsolatának és regionális vezető szerepének nemzetközi elism erését jelzi, hogy a 2000 decemberében 15 középkeleteurópai és eurázsiai ország által létrehozott Energiaszabályozók Regionális Egyesülete első elnökének a hivatalvezetője székhelyéül Budapestet választotta. A 2000. év a hivatal számára komoly kihívásoka t tartogatott. A villamosenergiaipari társaságok árszabályozásának 1997 óta tartó szakasza lezárult. Megkezdődött az energiapiac, elsősorban a villamosenergiapiac megnyitására való felkészülés a hivatalon belül is. A hivatal tevékenységének fő irányait a z a szándék jelölte ki, hogy szakmailag még erősebb, korszerű, hatékony, ügyfélorientált, az uniós csatlakozásból származó kihívásoknak megfelelni tudó szabályozó szervezetté váljon. A saját weboldal elindítása, elektronikus ügyiratkezelő rendszer bevezeté se vagy a hivatal piacnyitás utáni regulátori tevékenységét segítő sikeres Pharepályázat elindítása mind elemei ennek az építkezésnek. Az elmúlt év munkáját meghatározó hangsúlyok kijelölését a beszámolónkról folytatott tavalyi plenáris vita is nagyban se gítette. Megerősített abban, hogy a fogyasztóvédelem kérdését kiemelten kell kezelnünk; hogy többet kell foglalkoznunk az energiaszektor környezetkárosító hatásaival; hogy a közgazdasági elemző munka erősítése, az intézkedések előkészítését szolgáló hatásv izsgálatok elvégzése jelentősen javítja intézkedéseink eredményességét. A 2000 decemberében elfogadott új szervezeti és működési szabályzatunk formálisan is jelzi ez irányú törekvéseinket, létrejött a közgazdasági és környezetvédelmi osztályunk, amelynek f ő feladata a felügyelt szektorok folyamatainak elemzése, modellezése, egy közgazdaságilag is végiggondolt piaci monitoring- és felügyeleti tevékenység kialakítása. Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztóvédelem a hivatal kiemelt közigazgatási feladata, hiszen a monopolhelyzetben lévő energetikai szolgáltatókkal szemben a fogyasztók fokozottan kiszolgáltatottak. Ezért is természetes, hogy a hivatal a mainál szabadabb fogyasztói választás, a megfelelően szabályozott energiapiaci verseny kialakulásában szövetségest lát, s attól a fogyasztói elégedettség növekedését várja. A hivatal a villamosenergia, illetve a gázszolgáltató társaságok és a fogyasztók között jelentkező problémákat, vitás ügyeket, valamint bejelentéseket folyamatosan kivizsgálja, és szükség esetén i ntézkedik. Több esetben éltünk a bírságolási lehetőségünkkel, összességében 60 millió forint összegben. A kivizsgált panaszok száma az eddig eltelt hat év alatt több mint 3 ezer volt. A hagyományos fogyasztói panaszok kivizsgálása és orvoslása mellett mind nagyobb hangsúlyt kap tevékenységünkben az energiaszolgáltatás minőségi tényezőinek megfigyelése, ellenőrzése. Ennek célja, hogy a fogyasztók ne csak megfelelő áron, de megfelelő minőségben is jussanak hozzá e létfontosságú szolgáltatásokhoz. Kiemelem, ho gy egyes áramszolgáltató cégek 1999. évi üzemzavari mutatóinak elemzése jelentős szolgáltatásminőségromlásra utalt, ezért jelentős bírság kiszabása mellett döntöttünk. Tisztelt Országgyűlés! A hivatal által felügyelt gáz- és villamosenergiaipar, illetve távhőtermelés a gazdaság legnagyobb tőkeigényű ágazata. Az energiaszektor a gazdaság egésze működéséhez szükséges alapinfrastruktúrát, stratégiai fontosságú vezetékrendszereket foglal magában. A tavalyi olajárrobbanás, illetve a fejlett világ egyes részei n, többek között az Egyesült Államok több területén fellépő energiaellátási problémák élesen hívják fel a figyelmet arra, hogy a megfelelő szintű befektetések biztosítása e szektorban a fenntartható gazdasági növekedés és ezáltal a fogyasztói jólét alapvet ő feltétele. Magyarországon a döntően privát tulajdonú energiaszektorban a befektetéseket leginkább a szabályozási környezet befolyásolja. A törvényhozás a hivatalra e szabályozási környezet alakításában jelentős feladatokat rótt. E feladatok magukban fogl alják az erőműlétesítési, a villamosenergiatermelői, szállítói és szolgáltatói, valamint a gázértékesítői és gázszolgáltatói működési engedélyek kiadását, módosításának jóváhagyását. (9.10)
