Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KARAKAS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetőja:
3885 A diétás élelmiszereket és a genet ikailag módosított élelmiszereket az Európai Unióban is minden piacgazdaságban engedélyeztetni kell, és az előállítás engedélyezése mellett a forgalmazási engedélyezést is előírják. Ezen szempontok lényegében a törvénymódosítás gerincét teszik ki, de a biz ottságban lefolytatott szakmai munkánál azért különféle olyan vélemények is elhangzottak, amelyek hosszabb távon ezen törvény további módosítását vagy korrekcióját igénylik, mindamellett, hogy az Európai Unióban is az élelmiszertörvény mostanság folyamatáb an is módosítás alatt áll, és ehhez igazodva nekünk is ezt majd meg kell lépnünk. Mik merültek fel véleményként a szakmai munka alatt? Elsősorban például a gyártmánylapok szükségessége vagy nem szükségessége. Ezen módosítás mellett a hazai termékeknél a gy ártmánylap fennmarad, a gyártmánylapot egy célszerű dolognak tartottuk, de mindemellett a külföldről importként bejövő termékeknél ez azért nincs meg, tehát ez úgymond a hazai termékek előnyére létezik, de az importnál nem, tehát nem minden nyomon követhet ő az importélelmiszernél. Felmerült az ionizáló energiával való kezelés mértéke és ennek engedélyezése is. Ezen kör most egyelőre csak a fűszerek köre. Nem igazán vált ki népszerűséget ezen kezelési mód, és jó lenne ennek a visszaszorítása. Elég komoly vit át váltott ki, és megint csak továbbgondolásra javasolja a bizottság az adalékanyagok, különféle tartósítószerek, állományjavító szerek és az élelmiszerekbe kerülő egyéb adalékanyagok feltüntetésénél, hogy ne csak az Európai Unióban alkalmazott "E" különfé le számozású megnevezések legyenek, hanem valahol a kémiai összetételt is fel kellene tüntetni, vagy valami olyan megoldást találni, ami az élelmiszerek esetében az egyre inkább jelentkező allergiás tüneteknél esetleg egyértelművé tudná tenni azt, hogy az adott élelmiszerben milyen olyan kiegészítő vagy adalékanyag van, ami esetleg valaki számára káros lehet. A monitoringvizsgálatot is jónak tartjuk, hisz nem elég az, hogy az engedélyeztetés folyamán megkapja a gyártó az engedélyt az élelmiszer gyártására é s azt követően nincs egy folyamatos vizsgálat, tehát igenis a gyártásközi ellenőrzés, a HCCPnek megvalósítása, az ISOrendszerek bevezetése egy bizonyos biztonságot jelent hosszabb távon, de azért volt egy olyan felvetés és érzés a bizottságon belül, hogy a Magyarországon alkalmazott jelenlegi élelmiszertörvény az Európai Unióhoz képest szigorúbb, erősebb, és ha megnézzük az előző évek gyakorlatát, azért különféle (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) élelmiszerbotrányok nem voltak. Mindamellett a bizottság az elhangzottak kapcsán 13 igen és 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja a törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mindöss zesen arra való tekintettel jeleztem, képviselő úr, hogy ötperces időkeret áll rendelkezésre a bizottsági vélemény ismertetésére. A kisebbségi véleményt Németh Imre képviselő úr ismertetné, helyette azonban Karakas képviselőtársam jelzi, hogy ő fogja a kis ebbségi véleményt ismertetni. Öné a szó, képviselő úr. KARAKAS JÁNOS , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetőja : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Mint Hanó Miklós képviselőtársam elmondotta, 8 tartózkodá ssal lett elfogadva a mezőgazdasági bizottságban ez az előterjesztés. Tartózkodásunk elsődleges oka főleg az volt, hogy egy ilyen átmeneti állapotban szükségese, feltétlenül szükségese most ez a törvénymódosítás. A mi véleményünk szerint még ráértünk vol na várni. Felvetődött az a kérdés is, ha már módosítunk, akkor a különböző felmentések, amelyek ebben szerepelnek, mennyire jogosak, mennyire ésszerűek. Egy kérdés kapcsán felvetődött az is, hogy létezhete őstermelői élelmiszerelőállítás az EUban úgy, h ogy nem vezet gyártmánylapot. A válasz az előterjesztő részéről az volt, hogy nem. Tehát mindezen kétségeinknek adtunk hangot. Van még egy másik, elhangzott, hogy bár élelmiszerhamisítás nem történt Magyarországon és nagyobb botrányok nem voltak Magyarors zágon, már csak azért sem, mert szigorúbb az egész
