Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3882 Ez a bajom az összes többi módosító indítvánnyal is e témakörben, hogy gyakorlatilag fölszabadítja a tulajdonost azon kötelezettsége alól (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , hogy ő karbantartson, mert ha áthárítják a központi költségvetésre, akkor az önkormányzat gyakorlatilag jogellenes magatartásával fog előnyhöz jutni. Elnézést az időtúllépésért. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűl és! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Várhegyi Attila államtitkár urat, most vagy később... VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : A határozathozatalt megelőzően. ELNÖK (Gyi móthy Géza) : Jelzi, hogy majd később kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk. Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Az előterjesztést T/4504. számon, a bizottságok aján lásait pedig T/4504/1. és 2. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Kékkői Zoltán államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, az ajánlás szerint 15 perces időkeretben. KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napi rendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény öt év után módosításra szorul. (11.00) Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy rövid vagy hosszú életet élte meg módosítás nélkül. Történelmi visszatekintésben bizony rövid ideig élt változatlanul. Az első magyar élelmiszertörvényt 1895ben szentesítette a király, és 1958ig élt. A harmadik 1976ban, majd a negyedik, a most módosításra kerülő, 1995ben született. A működési idő tehát a felhasznált anyagok, a tec hnológiák és a fogyasztói igények rohamos változása miatt gyorsan csökkent. Ha mai viszonyainkat nézzük, amikor ezekhez a változásokhoz még a piacgazdasághoz, az Európai Unióhoz való igazodás kényszere is hozzájárul, szép kornak mondhatjuk a jelenlegi törv ény eddig lényegi változás nélkül megélt öt évét. Szép kornak és egyben sikeresnek is kell tekintenünk, mert elvégezte és ezután is végzi azt az alapvető feladatát, hogy a magyar élelmiszertermelés olyan korszerű szabályok szerint történjen, melyet a haza i fogyasztók és a külpiacok egyaránt megkövetelnek. Megteremtette és biztosította azon rendszerek működését, melyekben átvettük az Európai Unió szabályait. Az ezek szerint gyártott élelmiszereink minden piacon megállják a helyüket. Miért kell a kkor a módosítás? A piacgazdaság, az EU szabályaihoz való igazodás következő, meggyőződésünk szerint utolsó lépéseként eljárási szabályainkat is módosítani kell. Ezek a központosított gazdaságirányítási modell örökségeként létező szabályok, amelyek a termé kek piacra jutását különféle hatósági engedélyekhez, vizsgálatokhoz kötik. Ezek nehezítik, akadályozzák a
