Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DÖGEI IMRE (FKGP):
3755 El kell mondanom önöknek, amikor odamentem, a barátom bemutatott egy társaságnak - őszbe csavarodott emberek voltak vagy húszan , mint Dögei Imre országgyűlési képviselőt. Azt kérdezté k, melyik párttól. (Dr. Takács Imre: És meg merte mondani?) A Kisgazdapárttól, meg mertem mondani, kedves barátom, mert nem szégyellem. Nekik is azt mondtam, hogy a hitvallásomat - azt, hogy református keresztyén vagyok - meg azt, hogy kisgazda vagyok, nem szégyellem. Nekik is ugyanezt mondtam. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) Nem fogom letagadni a saját apám meg a nagyapám szenvedését, és nem fogom elfelejteni, hogy min mentek keresztül 1950ben, sőt az édesapám az életével is fizetett. Forrt bennem a keser űség is és sok minden más is. De amikor bementünk a templomba, megnyugtattak a plébános úr szavai. A templomból kijövet felkértek, hogy tartsam meg a hozzászólásom. Azzal kezdtem, hogy amikor vasárnap délben Piliscsabára mentem, megragadott a gyönyörű táj. Eszembe jutott és el is mondtam a közel kétszáz főnyi hallgatóság előtt, "ha a Föld Isten kalapja, Magyarország a bokréta rajta". S akkor hozzátettem, hogy 1950 körül - mert már akkor is éltem - odafigyeltem a hazajött foglyok szerencsétlen állapotára, ak ik lerongyolódva, katasztrofálisan néztek ki. Amikor valaki elment segélyért, akkor azt mondta neki a hatalom az 19505152es években, hogy minek mentél el. Ezt is elmondtam nekik. De hozzátettem rögtön, hogy ugyanazok az emberek, akik azt mondták a magya r katonának, a magyar hadifogolynak, amikor hazajött, hogy "minek mentél el", miért vitték el a svábokat, miért telepítették ki. Csend lett, majd folytattam tovább. Beszélgetés közben elmondták az emberek, hogy közülük sokakat kitelepítettek, de hazajöttek . S akkor eszembe jutott Gárdonyi Gézának egy versrészlete - nem akartam végigmondani , hogy el ne hagyd az ősi házat, el ne hagyd az ősi fészket, ha elfáradsz a nagyvilágban, gyere haza megpihenni, és az öreg fa árnyékában szép időkre emlékezni. S amikor eljöttem az ünnepély végén, megint kezet fogtam a sváb és szláv emberekkel, de akkor már úgy éreztem, hogy sokkal melegebben fogják meg a kezem. Valahogy úgy kellene az etnikai kisebbséggel is foglalkozni, hogy nem egymás ellen kellene szítani, hanem inká bb az indulatokat kellene kezelni. Nekünk jelenleg segélyt kell adni ennek az etnikai kisebbségnek. Én azonban azt szeretném, hogy lehetőséget adjunk nekik. Az emberi jogi bizottság ülésén is kifejtettem biztos úrnak a véleményem, és már ott jeleztem, a Ma gyar Országgyűlés termében is el fogom mondani, hogy ezt a társadalmi réteget - a romákat, a cigányságot - nem sajnálni kell, hanem segíteni kell rajta. El kell mondanom önöknek, hogy 1991ben szűkebb hazámban, Törökszentmiklóson - ez is hozzátartozik a re ndelet elfogadásához vagy esetleg annak jobbra való módosításához - kilencen voltunk kisgazda képviselők az önkormányzati testületben és azonnal visszakértük az egyházi iskolát, úgy zusammen mindenestől, nem egy osztályt, hanem az egészet, 68 tanárral és 7 20 gyerekkel. (16.40) A 720 gyerek közé több mint 200 roma gyerek is tartozott és tartozik ma is. A tanároknak nem könnyű a feladatuk, de azt elértük, hogy a templomban az évadnyitó istentiszteletet vagy az évadzáró istentiszteletet - ami nemsokára lesz, e l lehet jönni Törökszentmiklósra, közben felvette Bethlen Gábor fejedelem nevét az az iskola - csendben végighallgassák, ma már nem lármáznak, tehát valamit elültettünk azokba a gyerekekbe, hogy figyeljenek oda, valamit mondanak. Az Úr Jézus is azt mondta, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagad; nem azt mondta, hogy jobban, csak annyira szeresd. Ez a nézőpont valahogy beivódik a gyerekbe; valószínű, belénk is beivódott ez valamikor, és nem felejtettük el. Igaz, hogy a tanároknak nem könnyű a feladatuk. A z a megállapítás sokszor előjön, hogy a gyerek mire elvégzi a napi feladatát az iskolában, úgy megnyugszanak. Holnap újra kezdődik, mert hazamegy a környezetébe, és ameddig a televízió a cigány gyereknél a lakásban be van kapcsolva, az végig lesi, tehát ez en kellene segíteni. Mindent lát, az erotikától kezdve az erőszakon át a horrorig.
