Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - Az ülésnap megnyitása - A munkavédelem országos programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR ALBERT, a gazdasági bizottság előadója:
376 A másik ilyen kérdés, hogy a munkavédelemről szóló programban eldönthetőe egy olyan fontos kérdés, hogy az elkülönített balesetbiztosítási ág létrehozható, illetve létrehozandóe. Ha ezzel az országgyűlési határozattal, amelyet a Ház elfogad, elfogadjuk ezt a kitételt is, akkor ez egy önmagát továbbvivő folyamat lesz. Ez azt jelenti, hogy ha az Országgyűlés határoz arról, hogy a munkavédelemről szóló programban elkülönített balesetbiztosítási ágazat van, ez persze kedvező lehet a munka világában élőknek, minden dolgozónak. De vannak ennek a javaslatnak olyan mozzanatai, amelyek lényegesen gondosabb előkészítést, körültekintést, megfontolást igényelnek. Mi úgy érezzük, hogy a kockáz at nem merül ki abban, amelyet most a miniszter úr is megfogalmazott, és a bizottságban is elhangzott, hogy átmenetileg megnöveli a munkavállalók és a munkáltatók terheit. A harmadik ilyen kérdés: hogyan kapcsolódik a munkavédelem programjához a foglalkozá si rehabilitáció, miközben nem érintjük az egész rokkantnyugdíjas kérdést. A vitában fel fogunk szólalni a képviselőtársaimmal, és kifejtjük azokat a kérdéseket, amelyek a bizottságban a továbbiakban még felmerültek. Ezekkel az aggályokkal ajánlja az egész ségügyi és szociális bizottság általános vitára ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A gazdasági bizottságban megfogalmazódott véleményt Molnár Albert képviselő úr ismerteti. Képviselő úr! MOLNÁR ALBERT , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2001. február 6án megtartott ülésén 5. napirendi pontként tárgya lt a H/3658. számú országgyűlési határozati javaslatról, azaz a munkavédelem országos programjáról. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 1994. január 1jén lépett hatályba. A munkavédelemről szóló törvény 14. §a állami feladatként rögzíti a mu nkavédelem országos programjának megalkotását. Ezzel hétéves csúszásban vagyunk, de jónak tartja a bizottság, hogy végre napirendre került. A magyarországi munkavédelmi helyzet megkívánja, hogy javuljanak a munkavégzés feltételei, az életminőség és a munka higiénia. A magas adóterhek miatt a munkáltatókra és munkavállalókra egyaránt súlyos terhek nehezülnek. A magyar állam az elmúlt tíz évben szinte teljesen elhanyagolta a munkabiztonságot és foglalkoztatásegészségügyet, ez oda vezetett, hogy a munkáltató é s a munkavállaló értékrendjében az egészség és biztonság gyakran háttérbe szorult. A mai Magyarországon a dolgozók legnagyobb része nem az egészséges, biztonságos munkakörülményekért küzd, hanem a lehető legmagasabb bérekért. Ezért javítani szükséges a mun kabiztonsági és munkaegészségügyi felügyelőségek hatósági tevékenységét is. A megfelelő munkabiztonsági és munkaegészségügyi feltételek nem teljesítése jelentős költségmegtakarítással jár, ami arra ösztönzi a vállalkozókat, beruházókat, hogy engedményeke t tegyenek a munkabiztonság kérdésében. A szankciók visszatartó ereje nem elég hatásos. Jó, hogy a program nagy jelentőséget tulajdonít a munkavédelemmel kapcsolatos kockázati tényezőknek, a foglalkozási és szervi megbetegedések csökkentésére szolgáló munk a- és védőeszközök használatának. Pozitív változást eredményezhet, hogy az önálló balesetbiztosítási ág intézményének megvalósítása a program részévé vált. Ennek bevezetése azonban csak körültekintően és fokozatosan történhet, az érintett munkavállalók jo gsérelme nélkül, az állam fokozott szerepvállalásával. Felvetődött a bizottsági ülésen az is, hogy célszerű lenne a munkavédelem országos programjába integráltan vagy ennek keretében végiggondolni a 80/99es kormányrendelet telephelyengedéllyel kapcsolatos szakaszát, amely teljesen nélkülözi, hogy munkabiztonsági felügyelőség mint szakértő vagy a szakterületet képviselő, részt vegyen az eljárásban. Jelenleg a jegyzők adják ki a telephelyengedélyeket, megfelelő szakirányú tudás nélkül.
