Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - LÁYER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3726 A nemzeti és etnikai kisebbség ek számára biztosított lehetőségek kihasználatlanok maradnak, ha a kisebbséghez tartozók nem akarnak élni azokkal. Az 1998ban megtartott önkormányzati választások során csaknem kétszer annyi kisebbségi önkormányzat jött létre, mint négy évvel korábban. A több kisebbségi önkormányzat működésében tapasztalható problémákat illetően az országgyűlési biztos feltárta a jogi szabályozás hiányával magyarázható okokat. Ezek lényege, hogy a kisebbségi jogrendszer továbbfejlesztése érdekében meg kell teremteni a konk rét ágazati jogszabályi feltételeit annak, hogy a kisebbségi önkormányzatok valóban tudjanak élni a jogosítványokkal, képesek legyenek oktatási, kulturális intézmények fenntartására, kezükbe vehessék a kisebbség jövőjének alakítását. A beszámolóból megálla pítható, hogy az országgyűlési biztos e kérdésben elkötelezett módon, a hatáskörrel rendelkező szervekkel együttműködve segítette a működési akadályokat elhárító helyes jogértelmezési gyakorlat kialakítását. A kisebbségi önkormányzatok működésére vonatkozó szabályok eltérő megítéléséből, értelmezéséből és alkalmazásából adódó véleménykülönbségek jól érzékelhetők a kisebbségi önkormányzatok által tartott közmeghallgatások kapcsán. Elkerülhetetlen, hogy a hasonló fórumokon olyan egyéni, lakhatási, segélyezési problémák kerüljenek felszínre, amelyek megoldására nem a közmeghallgatás intézménye hivatott. Az egyéni sérelmek orvoslásának hiánya szolgálhat indokként a megválasztott kisebbségi önkormányzat tagjainak, elnökeinek visszahívására. Talán ez a magyarázata annak, hogy a kisebbségi önkormányzatok egy része nem tett eleget e törvényi kötelezettségének. A jelenlegi szabályozás továbbfejlesztését igénylik a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos szervezeti kérdések, különös tekintettel az összeférhetetlenség és a visszahívás problémájára, valamint az időközi kisebbségi önkormányzati választásra. Ez utóbbi azért is fontos, hogy a megválasztott kisebbségi önkormányzat tényleges működése folyamatos legyen, a képviselők számának csökkenése - például lemondás által - ne korlátozza a közösség bizalmát élvező képviselőt tevékenysége végzésében. Az országgyűlési biztos több vizsgált területen nem elégedett meg a működéssel kapcsolatos problémák bemutatásával, azok okainak feltárásával, hanem a beszámolóhoz tartozó mell ékletek között a jogi szabályozás, a módosítások lehetőségét is bemutatja a parlamentnek. A biztos úr és munkatársai szakértőként részt vettek az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságán belül egy kifejezetten a kisebbségi joganyag fe lülvizsgálatára, módosítására létrejött ad hoc bizottság munkájában. A kisebbségi oktatás időszerű problémáinak önálló fejezetet szentel a beszámoló. A nemzetiségi oktatás helyzetét a pedagógusképzés szempontjából vizsgálva megállapítható, hogy a német nem zetiségi pedagógusképzés kivételével ez nem megfelelő. Nyolc felsőoktatási intézményben 510 fő vesz részt nemzetiségi tanár, tanító, illetve óvodapedagógusképzésben. A nemzetiség saját nyelvén történő oktatását, személyi feltételeinek fontosságát nem sz ükséges hangsúlyozni. A nyelv az a közeg, amely az identitás megőrzésének, a kultúra ápolásának és átadásának lehetőségét biztosítja a nemzedékek között. Kiemelt figyelmet fordított a parlamenti biztos a cigányság anyanyelvű oktatásának kérdéseire, annak h elyzetére. A cigányság oktatásával kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül, hogy szemben a nemzetiségekkel, az e kisebbséghez tartozók többsége magyar anyanyelvű. (14.20) Az anyanyelven történő oktatás a nemzeti kisebbségek esetében is csak egyes humántá rgyak esetében érvényesül. A cigány nyelvek - a romani vagy a beás - egyikén sem folyik alap, illetve középfokú oktatás, továbbá pedagógusképzés sem. Az oktatással kapcsolatos visszatérő vélemény, hogy a cigány kisebbségi oktatás csupán a felzárkóztató ok tatást jelenti, de valójában a szegregációt erősíti.
