Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - A nemzeti kisebbségi önkormányzatok vezetőinek köszöntése - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter:
3677 és valójában nemcsak az itt elhangzottakra, mert itt hár om olyan részletes beszámolóról van szó, amelyről nem esett szó, amely nemcsak értékét tekintve súlyos, de bizony oldalszámait tekintve is egy hatalmas jelentés, amiért szeretnék mindenekelőtt köszönetet mondani. Az elmúlt esztendőkben, hasonlóan a korábbi évi beszámolókkal kapcsolatos jelentésekre adott válaszok csaknem egy szokványos fordulattal kezdődnek, amit Kaltenbach úr úgy fogalmazott meg, hogy az ilyen beszámoló alkalmat ad arra, hogy évről évre a törvényhozás és a végrehajtó hatalom is tükörbe néz zen. Ma azonban nemcsak arról van szó, hogy egy egyéves jelentésnek és arról való beszámolásnak vagyunk a tanúi, hanem valójában a biztosok hatéves tevékenységük lenyomatát is megörökítik az utókor számára. Nemsokára lejár ugyanis a mandátumuk, ugyanakkor kell majd a törvényhozásnak egyfajta folyamatosságot biztosítani az ombudsmanok utódlásában. Az ilyen pillanat egyébként mindig alkalmas arra, hogy átfogó értékelést tegyünk az elmúlt két kormányzati cikluson átívelő időszakról. Ebben az értékelésben telje sen természetesen nem hanyagoljuk el az adott kérdések érdemi ez évi áttekintését sem. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 1999. évi beszámolójáról tartott plenáris vita során az elmúlt évben az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatát idéztük. Most óhatatlanul ez a "déja vu" érzés fogott el. Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban többször leszögezte: a parlamenti ellenőrzés szervei, közöttük a parlamenti biztosok a mai parlamentáris rendszerű állam parlamenti ellenőrzésének olyan intézményei, amel yek feladata, hogy a végrehajtó hatalom tevékenysége során a törvények uralmát és az állampolgárok jogvédelmét biztosítsák. Ennek most azért különös a jelentősége, mert az Alkotmánybíróság legutóbbi, már ez évi határozatában alkotmányellenesnek nyilvánítot ta az intézményről szóló törvény egyes rendelkezéseit. (10.20) Bizonytalan tartalmúnak ítélte az ombudsman által vizsgálható szervek körében az államhatalmi és az igazságügyi szerv, továbbá a bíróságon kívüli jogvitát kötelező érvénnyel eldöntő szerv kateg óriáit. E szövegrészeket 2001. december 31. napjával meg is semmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint az államhatalmi szerv kifejezés tartalma nem egyértelmű. Azt a látszatot kelti, hogy az országgyűlési biztosok hatáskörébe tartozik az Országgyűlés közhat almi tevékenységének felülvizsgálata is. Ez azonban értelemszerűen nem lehet ombudsmani jogkör. Az Alkotmánybíróság az igazságügyi szerv fogalmával kapcsolatban is hasonlóan foglalt állást. E kategóriát fogalmilag tisztázatlannak minősítette, mert azt gyak orta az igazságszolgáltatási szervek szinonimájaként értik. Idézem: a bíróságon kívüli jogvitát kötelező érvénnyel eldöntő szerv kifejezés tartalma is hatályosnak minősült. Az Alkotmánybíróság e döntése egyfelől új helyzetet teremtett az országgyűlési bizt osoknak, ugyanakkor igen komoly kihívás a törvényhozás számára is. Közelebbről azt a követelményt állítja fel, hogy a törvény az ombudsman által vizsgálható szervek körére egyértelműen azonosítható szervi hatályt állapítson meg. Jelenleg az Igazságügyi Min isztérium éppen azt vizsgálja, hogy milyen módon lehetne úgy meghatározni az ombudsman által vizsgálható szervek körét, hogy az ne tegye szükségessé a törvény rendszeres módosítását, de mindenkor egyértelmű legyen, hogy az adott közhatalmi struktúrában mel y szerv vizsgálható és mely szerv nem. Azt, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mennyire jelentős szerepet tölt be, alátámasztja Gönczöl Katalin asszony beszámolójából az is, hogy az előző évihez képest közel 12 százalékkal emelkedett a beékez ett ügyek száma. A beszámoló szerint ez több mint 6 ezer panaszügyet jelentett, ami iktatásra került a hivatalban. A panaszok jellege szerint szembetűnő, hogy tovább csökkent a valamely sérelmezett döntést kifogásolók aránya, ugyanakkor tovább nőtt a sérel mezett eljárást kifogásolóké. Ez jelzi, hogy egyre inkább tudatosodik mindenkiben: míg a döntések orvoslására csak igenigen kevés esetben van az országgyűlési biztosnak lehetősége, addig az eljárás kifogásolására már - mint egy klasszikus ombudsmani panas ztípus - bizony van.
