Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Személyi ügy: - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3647 Az az elképzelés, amit én javaslok, és amely tulajdonképpen ugyanaz, mint amit a v itában hivatkozott - a romániai németeket támogató német állam, olaszországi német ajkúakat támogató osztrák állam - koncepció is tartalmaz, nevezetesen nyelvi, oktatási, kulturális lehetőségeket biztosítani számukra anélkül, hogy a támogató államhoz való jogi természetű kapcsolatot hoznánk létre. Miért baj ez, hogy ezt az államhoz való kapcsolatot akarja létrehozni a kormány? Azért, mert ez teremti a feszültségeket, azért, mert ez teremt diszkriminatív elemeket, és azért, mert ez hoz létre egy csomó olyan problémát, amelynek a megoldására Tabajdi képviselő úrék, Kelemen képviselő úr és mások mindenféle módosító javaslatot tesznek, próbálják ezeket a súlyos ellentmondásokat megoldani, őszintén szólva nem sok sikerrel, mert megoldhatatlanok ezek az ellentmond ások. Az egyik alapprobléma, hogy emiatt kell behozni a rendszerbe ezt az ajánló szervezet nevű valamit, amit a 21. § (3) bekezdésében definiálnak, miszerint a szomszédos államok valamelyikében élő magyar nemzeti közösség képviseletében az adott eljáró sze rvezetet fogadja el, amely az egész közösséget képviseli. Emiatt, hogy egy ilyen követelményt állítanak fel, ezért kell a magyar állam jelenlegi kormányának ugyanazt megcsinálni, amit Vlagyimir Meciar csinált meg a szlovákiai magyar pártokkal; ő ki akarta őket nyírni, és ezért hozott egy olyan választási törvényt, amely egy pártba kényszerítette őket. (Németh Zsolt: De megmentette őket.) Nem mentette meg őket, nem mentette meg. Valamit csinált velük - ez kétségtelen. Önök pedig szintén bele akarják kényszer íteni egy egységes valamibe azokat a magyar szervezeteket, amelyek Romániában önszántukból, Szlovákiában kényszerből egységes szervezetben vannak, a többi országban pedig nem. És vannak olyan országok is, és ez nagyon fontos dolog, ahol ilyen szervezetek n incsenek. Tudniillik délelőtt sokat beszéltünk arról - és a bizottságban is , hogy azokra a magyar kisebbségekre, amelyek nem a szomszéd országokban élnek, nem terjesztik ki a törvény hatáskörét; többek között azért nem terjesztik ki, mert ott nincs ajánl ó szervezet, és nem tudnak olyat kitalálni, sem Kazahsztánban, sem Oroszországban, sem Csehországban. (23.20) És többek között ezért, más okból sem, de ezért sem terjesztik ki ezekre az országokra. Az önök számára ennek az ajánló szervezetnek a létrehozása egyfajta kvázi magyar államiság létrehozása a szomszéd országokban, mert erről van szó, hiszen ez az intézmény állami hatáskörökkel van megbízva, azzal, hogy ajánlást tenne, kvázi kiosztja azokat az igazolványokat, amelyek státust adnak személyeknek, és m indenféle kedvezményekre jogosítja fel őket. Ez bizony egy kvázi államiság létrehozása a szomszéd országokon belül. Ez teremti többek között elvileg is a feszültséget, és gyakorlatilag is a problémát, mert ehhez van szükségük önöknek arra, hogy őket beleké nyszerítsék. Hadd mondjak valami egészen profán dolgot: miért nem lehet egy országban több olyan szervezet, amely ugyanúgy fel van jogosítva ezeknek az ajánlásoknak a megtételére - mondom, profán a hasonlat , mint ahogy nyelvvizsgát Magyarországon ma már nemcsak a Rigó utcában lehet kiadni, hanem különböző szervezetek adhatják azt ki? Tudom, hogy a hasonlat erőltetett, de mégiscsak erről van szó. Miért nem lehet egy országban több ilyen szervezet? Vagy azért, mert csak, vagy azért, mert a mai kormánynak bi zonyos céljai vannak ezzel, amire Tabajdi Csaba már célzott egykét alkalommal, mások is céloztak erre, én ezt nem ismétlem meg. Aztán ez a rendszer mindenféle képtelenséget teremt. Azt mondják önök, hogy azt fejezi ki ez a magyar igazolvány, hogy az illet ő a magyar nemzethez tartozik. Azt a nagyon furcsa dolgot szeretném megkérdezni: ha valakivel szemben Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, akkor ő már nem tartozik ilyen értelemben a magyar nemzethez, nem tartozhat a magyar nemzethez? Mert magyar igazolványt nem kap, és ha volt neki, akkor még el is vehetik tőle emiatt. Már utalt, azt hiszem, Tabajdi Csaba arra, hogy na, és akkor az ő gyerekei miért ne legyenek jogosultak a szomszéd országban azokra a kedvezményekre. Annak a magyar gyereknek a mag yarsága nem fontos nekünk, akinek az apja vagy az anyja valamilyen okból büntetőeljárás alatt áll Magyarországon, urambocsá, kiutasították Magyarországról? Hiszen a kedvezmények egy része
