Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Személyi ügy: - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3644 Hiszen a mikor az illetőben megszületik a döntés arra vonatkozólag, hogy ő el akar költözni a szülőföldjéről, akkor lényegileg ezzel kivonja magát a törvény hatálya alól - véleményem szerint. A következő javaslatom a 109es számot viseli. Ez egy eléggé érzékeny kér déssel foglalkozik. A 22. § (4) bekezdés c) pontjának az elhagyását javasoltam, ezt éreztem a legegyszerűbb megoldásnak egy olyan problémára, amellyel azonban több más képviselőtársam is foglalkozik ennek a területnek a módosítása kapcsán, például Hargitai János, Bazsa György is foglalkoznak ezzel, különböző megfogalmazásokat fogalmaznak meg, és több esetben a kormány jelezte is, hogy kapcsolódó módosításnak a lehetőségét látja. Itt tehát a lényeggel kapcsolatban szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy én igazságtalannak érezném azt - és azt hiszem, mindnyájunk igazságérzetébe ütközne , hogy ha valakit Magyarországon, tegyük azt, túltartózkodás miatt kitiltanak az országból, akkor ennek következtében eltiltanák a szülőföldön igénybe vehető kedvezményektől . De ez nem pusztán őt, hanem nyilván a gyermekét is érinti a törvény szövegének ismeretében, pusztán azért, mert ő Magyarországra nem jöhet, vagy mert Magyarországra nem jöhetnek. Ide szeretném még második gondolatként fűzni azt is, hogy a törvény egyik m agyarországi hatásában bekövetkező változásnak éppen azt remélem a jövőben, hogy változni fog épp ennek a törvénynek az eredményeként a magyar közigazgatás szemlélete, amiben nagyon sok Kádárkori elem van sajnos még mindig. Amikor megkérdezik, hogy honnan tud magyarul egy Kis János nevezetű ember s a többi... Vagyis a határon túlról érkezett magyar nemzettársunk hátrányos megkülönböztetést szenved, pusztán azért, mert úgy kezelik, mint bármilyen turista idegent. Én azt hiszem, ebben a kontextusban, ebben a z összefüggésben javasolt, hogy ezt a kérdést értékeljük, és gondolkozzunk el rajta, hogy milyen megoldást tudunk erre a kérdésre. A 119eshez beadott javaslatom közben gyakorlatilag egy kapcsoló módosító indítvány révén megoldódni látszik, ezért áttérnénk a 121esre, ahol én azt írom, hogy a törvényjavaslat 26. § (3) bekezdésében egy olyan módosítás történjék, hogy a Magyarországon működő közhasznú szervezet azt a pályázatot, amit beadnak neki, a polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi szerv ezet véleménye alapján elbírálja. Én úgy érzem, hogy itt az elbírálást a határon túli szervezet leírása pontosítja. Végül: a 123. pont a 26. § (4) bekezdésének a módosítása. Itt gyakorlatilag arról van szó, hogy a szerződő felek egyértelmű megnevezését pró báltam általam elfogadható módon megfogalmazni. Végezetül engedjék meg nekem azt a megjegyzést és egyúttal kérdést is, talán éppen az elnök úrhoz is, hogy a mai nap folyamán beadtam két csatlakozó módosító indítványt, és miközben érdeklődtem, azt mondták, hogy a tárgyalás lezárásáig kell beadni csatlakozó módosító indítványokat. Ha most, a mai esti vita alapján valami csatlakozó módosító indítvány gondolata megfogalmazódik esetleg közösen is bennünk, talán kár volna, hogy az elvesszen mint lehetőség, úgyhog y remélem, arra lesz lehetőség, hogy a kapcsolódó módosító indítványok beadása a hét végéig vagy valahogy így történhessen. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ebben a vitaszakaszban három kérdéssel szeretnék nagyon röviden foglalkozni. Az egyik már korábbi vitaszakaszban is szóba jött: az adatvédelem kérdése, ami a 103. indítványban van. Én kérem önöket, hogy gon doljuk meg. Itt megint arra hivatkozom, hogy más a helyzet ott, ahol már választójog van, és emiatt nyilvántartás van a szomszédos országokban élő magyarokról; és más a helyzet ott, ahol esetleg még ezt fenntartásokkal fogadják. Én azt gondolom, hogy nekik joguk van ahhoz, hogy az adataikat védjék, vagy aggályokat, félelmeket fogalmazzanak meg azzal kapcsolatban, hogy az adataik ne kerülhessenek valaki illetéktelennek a kezébe. Tehát én kérem, hogy fontolják meg ezt.