Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Személyi ügy: - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3641 Orbán Viktor rá fogja kényszeríteni a különböző horvátországi, vajdasági s a többi szervezeteket, hogy egyesüljenek; ott a választásokért, itt a magyar igazolványokért. Majd egyesülni fognak. Ők is tudnak kényszeríteni, nemcsak Meciar. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kelemen András ké pviselő úr következik kétperces hozzászólásra. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Elnök Úr! Engedjen meg Tabajdi Csaba képviselőtársam nekem egy megjegyzést megtennem, minden rosszindulat nélkül. Ő sérelmezte azt, hogy viszonylag kevés szocialista javaslat épül bel e ebbe a törvényjavaslatba. Ugyanakkor - ha jól követtem szavait - elmondta, a szocialista felvetés eredményének tudja be azt, hogy a szülőföldön történő megtartás különös hangsúlyt kapott ebben a törvényjavaslatban, aztán saját felvetésének nyomán az aján ló szervezet szerepe módosult. Azt hiszem, ezek olyan kruciális, központi elemei a törvényjavaslatnak, ami után nem lehet azt mondani, hogy jelentéktelen az a teljesítmény, amit Tabajdi Csabának köszönhetünk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért is jó ez a vita, mert azon kívül, ami bele van írva a törvényjavaslatba és ami itt elhangzik, vannak olyan dolgok, amiket be leértünk vagy kimagyarázunk belőle. Tessék elgondolni, tisztelt képviselőtársaim, mennyi minden lesz még, amikor ez a törvény megszületik és működni kezd, amikor azok az emberek, akikre vonatkozik és azok a tisztviselők, akik majd végrehajtják, értelmezik. Nagyon jó, hogy ezek a hozzászólások sok mindent tisztáznak. Engedjék meg, hogy egykét gondolatot hozzátegyek a tisztázáshoz. Például kiderül, kihangzik abból, amit itt mondunk, hogy a Magyar Országgyűlés és a magyar kormány mérlegeli és értékeli minden, a magyar nemzethez tartozó ember helytállását egy gyalázatos, nehéz huszadik században; a magyar nemzeti függetlenségi mozgalmakban való részvételt, legyen az intézményesített vagy egyének által tanúsított, akár a náci mizériával vagy a sztálinista diktat úrával szemben. Emberek olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tehettek mást, mint hogy jó érzésük, jó lelkiismeretük szerint felálltak vagy szót emeltek, és ebből baj lett. Tisztelt Ház! Tudjuk, hogy a magyar nemzet ezt értékeli. De jó, ha ezt ebben a helyzet ben kimondjuk, mert hiszen azokról a magyarokról beszélünk, akik Magyarország határain kívül élnek. Mondjuk ki - én kimondom, tisztelt Ház, és tudom, hogy ez közérzés , hogy akik Magyarország határain kívül élnek és részei voltak a magyar nemzeti függetle nségi mozgalomnak, azokat mi értékeljük. Lehet, hogy ez csak szimbolikusnak tűnik. Mert mit lehet ebből megfogni, és mennyi lesz ennek a költségvetési vonzata? Ez nagyon érdekes kérdés, és engedjék meg, hogy ez most nem számoljam. Azonban az is csodálatos, hogy emberek erre emlékeznek és elmondják. Mit tesz ez a magyar nemzet közérzetének és hírünknek a világban! Hadd mondjak egy példát! Valamikor évtizedekkel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban, Indianapolisban találkoztam egy Weiss Zoltán nevű boltoss al, aki Szatmárnémetiből származik, és a dédnagyapja Kossuth Lajos katonája volt, amiről kitüntetése is volt. Amikor először találkoztam ezzel a Weiss Zoltán nevű amerikai magyarral, az ezt vette elő büszkén. Hölgyeim és uraim, ezek nagy értékek, ezek nemz etformáló értékek. S mennyi ilyen van! Most voltam Sepsiszentgyörgyön egy konferencián, egy entrepreneur, vállalkozói fórumon. Már hónapokkal ezelőtt meghívtak oda és végre sikerült elmennem. Hát olyan boldog voltam, hogy elmentem! Százötven ember jött ös sze egy egész napos konferenciára. Az az emberanyag érték,
