Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Személyi ügy: - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
3638 kilométerről utazik adott es etben Magyarországra, az ő esetében ez lehet indokolt; míg a törvény személyi hatályának a magyarországi állampolgárokra való kiterjesztése ilyen szempontból teljesen értelmezhetetlenné válik. (22.30) Az országgyűlési biztossal kapcsolatban engedje meg, ké pviselő úr, hogy elmondjam: nem tartozik a törvény tárgyához az országgyűlési biztos intézménye mint olyan. El kell indítani ennek a javaslatnak az államigazgatási, illetőleg a parlamenti életét. A felvetés, miszerint a határon túli magyarok magyarországi jogainak a gyakorlása valamilyen módon egy országgyűlési biztos kompetenciájába kerüljön, értelmes felvetés. A határon túli magyar ugyanis nem magyar állampolgár, tehát kérdéses, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kompetenciája mennyiben t erjed ki rá, és a határon túli magyaroknak minden bizonnyal lesznek komoly, a saját érdekvédelmükkel összefüggő problémáik. Ez a javaslat hangsúlyozottan nem az a javaslat, amit a nyugati magyarok fogalmaztak meg, hogy legyen a Magyar Országgyűlésben a kül földön élő magyaroknak egy biztosa, hiszen az MSZP javaslata az országgyűlési biztos magyarországi eljárását helyezi kilátásba. De hangsúlyozom, hogy ez nem tartozik ennek a törvénynek a szabályozási körébe, az ezzel kapcsolatos párbeszédet ugyanakkor érde mes megkezdeni. Vojnik Mária vetette fel a közalapítványok szerepeltetésének a kérdését. Ez a javaslat meglehetősen szokatlan javaslat, hogy konkrét közalapítványokat soroljunk fel egy törvényben. A magam részéről feleslegesnek látom a közalapítványok szer epeltetését, hiszen ezek az alapítványok megfelelő jogszabályi háttérrel működnek, ugyanakkor a státustörvény által kilátásba helyezett támogatások folyósítása valóban nem a közalapítványi rendszeren keresztül történne. A státustörvény teljesen egyértelműe n megfogalmazza az erre irányuló konstrukciót, ami nem jelenti azt, hogy a közalapítványok működésére nincsen szükség, de fityegne ez a rendelkezés a határon túli magyarokról szóló törvényen, ha ezt szerepeltetnénk benne. Megjegyezném itt egyébként azt is, ez egy apróság, hogy a Segítő Jobb Alapítvány nem közalapítvány, nem is egyneműsíthető a közalapítványokkal, tehát szakmailag is problematikus a javaslat. A munkavállalással kapcsolatban az önök javaslata nem csupán - meglepő módon - 3 hónapról 6 hónapra próbálja meg a munkavállalás lehetőségét kiterjeszteni - szemben azzal a korábbi állásponttal, hogy ez kockázatokat jelent a magyar munkaerőpiacra nézve , hanem megvonja a gazdasági miniszternek azt a lehetőségét, hogy adott térségben, adott ágazatban ado tt esetben hosszabb időre is lehetővé tegye az alanyi jogú munkavállalás lehetőségének a biztosítását. Tehát a nagyobbik baj nem a 3 hónapnak 6 hónapra való felemelése, hanem ennek a mérlegelési jogkörnek az elvonása az önök javaslatával, amiért a kormányz at nem tudja ezt támogatni. A képviselő asszony logikájával az sem egyezik, hogy nem azt a javaslatot fogalmazta meg, miszerint a 3 hónap és 6 hónap közötti időtartamra tegyük lehetővé a munkavállalást, mert az elégítette volna ki azt a problémát, amit egy ébként jelzett, hogy a 3 hónapos munkavállalási időszakban igazán nincsen komoly magyarországi munkaerőhiány. Ez a javaslat ezt kielégítette volna, de a javaslat nem erre vonatkozott. Ugyanakkor jó lenne, ha a képviselő asszony is szembesülne azzal, hogy n em tekinthetjük kizárólagos szempontnak a magyarországi munkaerőpiac igényét akkor, amikor ennek a kedvezménynek a kérdését mérlegeljük. Nekem most már többszörösen az a benyomásom, hogy a képviselő asszony kizárólag a magyarországi munkaerőpiac szemszögéb ől vizsgálja ezt a kérdést. Hadd húzzam alá, hogy a magyarországi munkaerőpiac vizsgálata fontos szempont a munkavállalási jogok biztosítása terén, de a határon túli szociológiai hatások is legalább ilyen súllyal esnek latba. És amikor ön nem érti, hogy mi ért jelent nagyobb elszívó hatást a 6 hónapos munkavállalás, mint a 3 hónapos munkavállalás, akkor én meg azt nem értem, hogy ön mit nem ért ezen. Hiszen az embernek csak józan ésszel kell végiggondolnia azt, hogy ha valaki 3 hónapra idény jellegű munkavál lalásra átjön Magyarországra, akkor nem helyezi át az élete súlypontját Magyarországra. Míg ha 6 hónapra
