Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Dr. Gidai Erzsébet (MIÉP) - a gazdasági miniszterhez - "Mit tesz a Gazdasági Minisztérium annak érdekében, hogy a gázszolgáltatók végre tudják hajtani lakossági kötelezettségeiket?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
3536 Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Áll amtitkár Úr! Mint ismeretes, a gázszolgáltatásról szóló törvény kimondja, a gázszolgáltatóknak kötelező és kötelességük is a lakossági igényeket kielégíteni. Különösen akkor lényeges ez a kérdés, ha a lakosság, a különböző települések lakásai például át sz eretnének állni egy drágább rendszerről, például a távfűtésről egy olcsóbb rendszerre, ami takarékos és kevesebbe is kerül, például a gázfűtésre. Ezt egyébként a kormány programja is támogatja. Tatabányán 21 ezer lakás szeretne átállni erre az olcsóbb és t akarékosabb gázfűtéses rendszerre, azonban kezdettől fogva a különböző korrupciógyanús ügyleteiről elhíresült Turulgáz Rt., amely MSZPs érdekeltségű, akadályozza ennek a megvalósulását. Ugyanis az Égáz, amely a gázszolgáltató, mindaddig nem írja alá a sze rződést, amíg a gázvezeték tulajdonosa és a rendelkezési joggal rendelkező Turulgáz Rt. alá nem írja ezt a szerződést. Ez pedig azért akadályozza, mert nem érdeke, hogy áttérjenek egy olcsóbb rendszerű fűtési hálózatra, mivel a Turulgáz Rt. időközben megvá sárolta és tulajdonosi részt vett a távhőszolgáltató cégből is, tehát neki az az érdeke, hogy a drágább szolgáltatást juttassa el a lakossághoz, amely 10 forint kilowattóránként, míg a gáz esetében 4 forint/kilowattóra ennek a díja. A Turulgáz Rt. egyébkén t több megosztott tulajdonnal rendelkezik: 51 százalékban a MOL Rt. tulajdona, 25 százalékban az önkormányzat és 24 százalékban tulajdonosa a Turulgáz Rt. igazgatója, Miklós Ákos, aki egyben az önkormányzatnál SZDSZes képviselő is, és ilyen szempontból ös szeférhetetlen, hogy egy olyan cégnek legyen a vezetője, sőt tulajdonosa is, ahol ő képviselő is egyben, tehát az önkormányzatnál. A tulajdonosi megosztásban az 51 százalék - mint mondtam - a MOL Rt.é, 25 százalék az önkormányzaté, és 24 százalék Miklós Á kos és a hozzá közel állók tulajdonát képviseli; jóllehet ezt a gázvezetéket maga az önkormányzat és a lakosság saját zsebéből építette, és juttatták át valamilyen útonmódon, nem nagyon ismert útonmódon ennek a Turulgáz Rt.nek a tulajdonába. Több lakókö zösség már élt panasszal az energiahivatalnál, így például nagyon elhíresült és nagyon sokszor panaszt tett már a Március 15. lakóközösség, élt panasszal a minisztériumban és más szerveknél is, de mindeddig még erre a panaszukra választ nem kaptak. Ezé rt kérdezem: hogyan lehet, hogy a törvénytelenségek sorozatát elkövetve akadályozza egy gyanús körülmények között létrejött rt., összeférhetetlenséggel megspékelve a gázvezeték kiépítését (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és mit tesz a Gazdasági Minisztérium annak érdekében, hogy ez a törvénytelenség megszűnjön? Várom a válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony interpellációjára Glattfelder Béla politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Való igaz, amit a képviselőnő elmondott, vagyis a gáztörvény előírja, hogy fogyasztói i gény esetén a gázszolgáltatónak biztosítania kell a lehetőséget a fogyasztóknak arra, hogy a vezetékre rácsatlakozhassanak. Azonban a kormány nem támogatja, hogy a távhőszolgáltatással ellentétben, azzal alternatív módon a lakosság az egyedi fűtésre, saját kazánokra állítsa át a fűtését. Ennek az az oka, hogy a kormány kifejezetten meg kívánja óvni a távhőszolgáltató vállalatokat az összeomlástól. Sőt, a Széchenyiterv pályázatai kifejezetten a távhőszolgáltatói oldal energiatakarékossági beruházásait, val amint a lakossági energiatakarékossági megoldásokat támogatja annak érdekében, hogy a távhőszolgáltatás versenyképesebb lehessen. Mi ennek az oka? A távhőszolgáltató cégek a nemzeti vagyon fontos, értékes részét képezik. Ha egy távhőszolgáltató cég terület én a legversenyképesebben üzemeltethető társasházak leválnak, akkor ennek az a következménye, hogy a fennmaradó összes költség - amelyek nem a működtetésből fakadnak, hanem az eszközök létéből, fönntartásából - azokra a távhőszolgáltatásba bekötött
