Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
3493 Azt hiszem - erre már részben az államtitkár úr is utalt , nagyon sok a kettős identitás, nagyon sok a vegyes házasság, nagyon sokszor nem dönthető el az identitás etnikai prioritások ment én. Ezzel kapcsolatosan sem támogattuk Kelemen András képviselőtársamnak azt a javaslatát, amely tulajdonképpen kizárta a kettős identitást, bár szeretnénk, ha kapcsolódó módosító indítványban a kormány megfontolná Duray Miklós és a Magyar Koalíció Pártja javaslatát; nevezetesen, hogy a törvény kedvezményeit csak az vehesse igénybe, aki más országok által nyújtott kedvezményeket nem vesz igénybe. A Kelemen Andrásféle problémára szerintem a Magyar Koalíció Pártja szövegjavaslata a megfelelő válasz és a megf elelő megoldás. Komoly gondot jelent a jogalany. Annyiban szerencsére történt előrelépés a Szocialista Párt fölvetése nyomán, hogy a szabad identitásválasztás vált a jogalany meghatározásának, a kedvezményezettek körének az elvévé, meghatározó, rendező elv évé. Ugyanakkor a szöveg pontatlan az 1. §ban, hiszen nincs benne expressis verbis, hogy a magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki... Ezért mi kapcsolódó módosító indítványban igenis ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a szabad identitásvála sztás elve pontosan, világosan jelenjen meg. Volt egy módosító indítványunk, a 37. módosító indítvány, amellyel nem tettünk mást, mint beemeltük azt, amiben a hat parlamenti párt és az összes határon túli magyar szervezet és a kormány megegyezett a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén, amikor is belevettük azt a segítő kritériumrendszert, amely segítene a határon túli magyar szervezeteknek, az ajánló szervezeteknek, de a Magyar Köztársaságnak is, amely alapján tételesen felsoroltuk mindazokat az életh elyzeteket, amelyek a szabad identitásválasztást megjelenítik. Mondom ezeket: az az ember, aki középfokú magyar nyelvtudással rendelkezik - nyilvánvaló, hogy ez a magyar identitás megvallásának egyik formája; állampolgársága szerinti állama magyarként tart ja nyilván - nyilvánvaló, hogy ha az egyén ez ellen tiltakozna, nemzetet váltott volna, akkor nem vallaná magát magyarnak; közoktatási intézményben legalább nyolc tanéven át tanult magyar nyelvet - hozzáteszem: ezek a kritériumok vagylagosak, tehát a MÁÉRT értekezletén nem mindennek kell megfelelni, hanem ezen kritériumok közül egynek ; valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon; valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja. Nem tudom felfogni, hogy azt, amiben a Magyar Álland ó Értekezleten megegyeztünk, amely segítené, hogy a szabad identitásválasztást kibontsa, segítené a törvény működőképességét, mi akadályozza meg; mert nem kaptunk érdemi szakmai, politikai, jogi érveket, amelyek miatt a kormány ezt nem tudja támogatni. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert a szabad identitásválasztás elvével mindenki egyetért, de hogy kell valamilyen szűrő, abban is valamennyien egyetértettünk. Akkor miért nem tudunk egy világos, pontos normaszöveget megalkotni, hogy pontosan tudjuk, h ogy ki a jogalany, ki a kedvezményezett? - nem azt, hogy ki a magyar, mert magyar az is, aki ennek a törvénynek, amit úgy neveztem el, hogy szomszédmagyartörvény, a hatálya alá nem tartozik - az is magyar. Ami pedig Bakonyi képviselőtársam már említett ja vaslatát illeti, államtitkár úr, lényegében ugyanaz a logikája, mint Kelemen András képviselőtársamé, bár rögtön hozzáteszem, hogy kicsit bonyolultnak tartom Kelemen képviselő úr fogalmazását, de a gondolat, az ötlet jó. Kérem szépen, nem diszkriminálhatju k azokat az embereket, akik korábban egy egységes államalakulat tagjaiként, egy föderáció tagjaiként éltek, és bizonyos élethelyzetek következtében, akár erőszakkal - ahogy Kelemen képviselőtársam mondja , akár pedig a motivált mobilitás, kényszerű vagy ö nkéntes munkahelyváltoztatás következtében Szlovákiából elmentek Csehországba, vagy Jugoszláviában elmentek a magyarlakta három köztársaságból akár BoszniaHercegovinába, akár Macedóniába. (10.40)
