Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3484 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Révész Máriusz képviselő úrnak adom meg a szót, ugyancsak két percben, a Fidesz képviselőcsoportjából. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Egészen röviden szólnék. Bauer Tamás említette az alapszerződéseket a két ország között. Azért egy dol ogra fel szeretném hívni a figyelmet: mind Szlovákia, mind Románia esetén ez az ottani magyar kisebbség politikai szervezetének egyet nem értésével született meg. Ezeket az alapszerződéseket önök éppen a választások előtt kötötték mind Iliescuval, mind Mec iarral, úgy, hogy a magyar szervezetek ezt nem támogatták. Ez a törvénytervezet, amely előttünk van - szeretném felhívni a figyelmet , folyamatosan a Magyar Állandó Értekezlet kontrollja, javaslatai alapján született, és egyszerűen nem igaz az az állítás, amit önök többször elmondtak a parlamentben és a parlamenten kívül is, hogy a határon túli magyar szervezetek nem voltak bevonva a törvény előkészítésébe. Pontosan az igaz, hogy itt be voltak vonva, és amikor önök kötötték az alapszerződést, akkor pedig n em vették figyelembe a politikai véleményüket. Az előző körben mondta, hogy nem eurokonform ez a gyakorlat. Engedjenek meg egykét rövid bepillantást az Európai Unió gyakorlatába, képviselőtársaim. Spanyolország és Portugália esetén a latinamerikai ország ok számára különleges munkavállalási lehetőség van biztosítva. Németországban a repatriálási törvény körülbelül ugyanúgy fogalmazza meg a "ki a német?" gondolatot, mint ahogy ebben a törvényben van megfogalmazva. Ausztria például a Romániában élő német kis ebbségek számára nagyon kedvező elbírálást ad, be lehet telepedni, ha valaki igazolni tudja, hogy német. Írországnál az, aki igazolja, hogy az egyik felmenője ír volt, abban a pillanatban megkapja az ír útlevelet. Azt hiszem, meg lehet vitatni azt is, hogy az Európai Unióban milyen gyakorlatok vannak ezekben a kérdésekben - nincs egységes gyakorlat , de igazából nem lehet azt mondani, hogy az, amit itt a magyar kormány a státustörvény kapcsán elképzelt, példátlan lenne, és nincs rá semmilyen gyakorlat. Sze retném felhívni a figyelmet, hogy nagyon helyes lenne (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ha a magyar kormány a tárgyalásokon ezeket az elképzeléseket az Európai Unióval szemben próbálná érvényesíteni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Őszintén sajnálom, de kénytelen vagyok reagál ni, ugyanis az effajta hivatkozások, amelyeket most Révész Máriusz is elismételt és mások is, félrevezetőek. Spanyolország, Portugália, LatinAmerika: állampolgársági alapon éppen azt csinálják, hogy minden latinamerikai állampolgárnak adják ezt a lehetős éget, amit én javaslok a módosító javaslatomban a szomszéd országok tekintetében. Nincs nemzetiségi alapú megkülönböztetés sem a spanyol, sem a portugál esetben. A német és osztrák példa: igen, állampolgárságot adnak könnyebben, de aki nem állampolgár, ann ak sem munkavállalási, sem egyéb lehetősége nincs nemzetiségi alapon. Szlovákia - ha jól emlékszem, Kelemen képviselő úr említette - nem tesz különbséget a szomszéd országok szlovák kisebbsége és a távolabbi országok szlovák kisebbsége tekintetében - az ön ök törvényjavaslata tesz ilyen különbséget. Pontról pontra igazolható tehát, tisztelt Országgyűlés, hogy azok a hivatkozások, amelyeket önök az általános vitában is, a bizottsági vitában is tettek, tévesek vagy hamisak, ahogy tetszik; ilyen gyakorlat, mint amit önök javasolnak, az Európai Unió országaiban nincs, az egy Görögországot
