Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3481 hiszen úgyis létezik, tudjuk ezt valamennyien, munkaügyi ellenőrzések mutatják. Nem látok indokot arra, hogy ezt elutasítsák, hiszen ezeknek a munkavállalóknak jelentős ré sze amúgy is magyar nemzetiségű, de látok indokot arra, hogy ezt elfogadják, mert nemzeti érdekünk és a kisebbségi magyarok érdeke, hogy a szomszéd országokban, különösen a Magyarországgal határos és vegyes lakosságú területeken élő nem magyar kisebbségi, hanem többségi népességhez tartozó lakosság olyan országnak tekintse Magyarországot, amely vonzó, amely gazdag, amelyben érdemes lakni, amellyel érdemes kapcsolatot keresni, amellyel érdemes dolgozni. Tehát a kedvezmény ilyen kiterjesztése valójában magyar érdek és a magyar kisebbségek érdeke. Ahelyett, hogy új feszültséget teremtünk, amire a kormány benyújtott törvényjavaslata irányul, azt gondolom, az lenne a cél, hogy a feszültségeket mérsékeljük, fokozatosan kiküszöböljük, és azok a módosító javaslatok, amelyeket a törvényjavaslathoz benyújtottam, kifejezetten ezt a célt, a magyar nép és a szomszéd népek, a magyar kisebbségek és a többségi lakosság közeledését szolgálják. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönö m szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Pósán László képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Bauer képviselő úr felszólalása a bizottságban is megtárgyalásra került, tehát mindazok, amiket most itt elmondott, egyszer már megvitattattak, nevezetesen a külügyi bizottságban, és ehhez képest, be kell vallanom őszintén, némi elmozdulást is érzékelek, mert a bizottsági ülésen Bauer Tamás mint előterjes ztő az egész koncepciót alapjaiban elvetette, most ehhez képest némi puhább magatartást tanúsít. Nem tudom, mi ennek az oka, de különösebben nem is kívánom firtatni. Ellenben, engedtessék meg, hogy néhány olyan dologra felhívjam a figyelmet, amely nemcsak szerintem, hanem a Fidesz szerint is teljes mértékben elhibázott és tarthatatlan. Az egyik azon javaslat, amely arra vonatkozik, hogy a szomszédos országok minden állampolgárára terjedjen ki e törvényjavaslat hatálya, és Bauer képviselő úr az előbb úgy fog almazott, hogy ez a nemzetek, a népek közeledését hivatott szolgálni. Én azt gondolom, hogy ha csak nagyon egyszerű számítást végzünk a tekintetben, hogy a környező országok nem magyar ajkú népességeinek a létszáma mekkora, és ehhez akarunk hozzárendelni a kár csak anyagi értelemben vett juttatásokat, akkor ez gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válik. A másik: én azt hiszem, hogy sokkal nagyobb asszimilációs veszélyt hordoz, mintsem nemzetmegőrzést, úgyhogy én merem azt állí tani, hogy ez nem a népek közeledését szolgálja, hanem sokkal inkább nemzetfeladásnak tekinthető. De én ezen, bevallom őszintén, különösebben nem lepődöm meg, mert azt a koncepciót, amelyet most státustörvényként tárgyalunk - köznyelven szólva így nevezzük , végső soron a Magyar Országgyűlés hat pártja közül öt támogatni tudja, a MÁÉRT minden szereplője támogatni tudja. Én azt hiszem, nyugodtan beszélhetünk e tekintetben nemzeti konszenzusról, annál is inkább beszélhetünk nemzeti konszenzusról, mert amikor a NATOkérdésben hasonló arányok voltak, hogy öt párt támogatta és egy nem, akkor önök is teljes lelki nyugalommal azt mondták, hogy ez nemzeti konszenzus. Tehát én azt hiszem, attól még, hogy egy párt ezt nem tudja támogatni, az a nagy többség, amely e m ögé fel tud sorakozni, mégiscsak meg tud jeleníteni egy nemzeti konszenzust. Bauer képviselő úr beszélt arról, hogy a foglalkoztatással kapcsolatosan nem EUkonform dolgok vannak. Engedtessék meg, hogy megjegyezzem, először is Magyarország pillanatnyilag m ég nem az Európai Unió tagja. Másodsorban, ha a törvény szövegét figyelmesen elolvassa, abban benne van, hogy mindezen rendelkezések, amelyek megfogalmazódnak, nem sérthetik az Európai Unió normáit, illetve jogszabályait, és addig érvényesek, világos, amíg ez az állapot fennáll. Harmadrészt pedig, az
