Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
347 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Hargitai János úr, a Fidesz képviselője. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy a vita egy jelentős szakaszán már túljutva kényszeredetten tudomásul kell vennünk az SZDSZ álláspontját, hogy menthetetlenül rossznak tart mindent, ami előttünk van, és módosító indítványokkal sem jav ítható. Én hiszem azt, hogy a Szocialista Párt azért megkísérli módosító indítványokkal javítani ezt a törvényjavaslatot, mert azt gondolom, ezt a higgadt vitát hallva kompromisszumra juthat a két oldal egymás között. Igaze az SZDSZ álláspontja - és legye n ez mondandóm kiindulópontja , hogy ez olyan terület, ahol az állam tétlenségre van kárhoztatva? Az állam semlegességéből az következik, hogy nem tehet semmit - mert gyakorlatilag így lehet kisarkítani ezeket a véleményeket, amelyeket itt megfogalmaznak a szabad demokrata képviselők. Az Alkotmánybíróság nem ezt gondolja erről, a 4/93as döntésében van ez a mondat, amit most idézek, hogy az állam semlegessége a vallásszabadsággal való joggal kapcsolatban nem tétlenséget jelent. Áttérnék egy másik alkotmány bírósági döntésre, amire ma még senki nem hivatkozott, a 64/1991. (XII. 17.) számú alkotmánybírósági döntésre. Ez az alkotmánybírósági döntés a következőket mondja: az állam kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme, és ezt a szót bontj a tovább. Mit jelent az állam kötelezettsége a vallásszabadsággal kapcsolatban? Nem merül ki abban, hogy tartózkodik az állam az egyéni jogok megsértésétől, hanem - és itt a lényeg - gondoskodnia kell a vallásszabadság érvényesüléséhez szükséges feltételek ről, és a vallásszabadsággal kapcsolatos értékek és élethelyzetek védelméről. Azt gondolom, hogy amikor a jogalkotó elénk hozza ezt a törvénytervezetet, akkor a vallásszabadsággal kapcsolatos egyik értéket akarja védeni, és ez az érték az egyház. Amikor bi zottsági előadóként megszólaltam, azt mondtam, hogy nem kellően védi az egyházat mint értéket ez a törvény, mert nem nagyon szabályoz, csak eljárásjogi kérdéseket fogalmaz meg, és én ezt keveselltem, vagy mi, kormánypárti képviselők ezt keveselljük. Ugyana kkor azt is nagyon jól tudjuk, hogy mozgáslehetőségünk az alkotmány és az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem teljesen szabad, nem csinálhatunk azt, amit akarunk, egy nagyon szűk mezsgyén lehet szabályozni ezeket a kérdéseket. (18.30) Fodor Gábor úr má r utalt az Alkotmánybíróságnak arra a mondatára, amit én szintén megismétlek, hogy vallásról és egyházról csak elvont, minden vallásra és egyházra egyaránt alkalmazható keretjogszabályokkal lehet fellépni. Ilyen volt a '90. évi IV. törvény, és meggyőződése m, hogy ez a törvénymódosítási javaslat, amivel előjöttünk, sem lép túl ezeken a kereteken. Továbbra is egy keretjogszabállyal van dolgunk. Nem akkor, amikor a vallásszabadságot definiáljuk, mert nem teszünk semmi ilyet - egyébként itt még kormánypárti kép viselőkkel is vitatkozom , illetve nem a vallásszabadságot, hanem a vallást; nem definiálja ez a törvény a vallást. A törvényjavaslat 1. §ában - amivel a régi törvény 8 §ának (3) és (4) bekezdésébe nyúl bele - azt mondja, hogy szabályozni akarja a jogal kotó azt, hogy kit ismer majd el egyházi jogi személyiségnek, és csak ebből a nézőpontból tesz megkötéseket. Tehát az a sommás értékítélet, hogy mi a vallást definiálni akarjuk, az nem igaz, mert nem ezt tesszük. Egyébként ha erre tennénk kísérletet, ez re ménytelen kísérlet lenne. Nyilvánvalóan én elfogadom azokat a nézeteket, hogy ez egy reménytelen kísérlet lenne, mert nem lehet megtenni. De a jogalkotónak jogában áll szabályozni azokat a kérdéseket, hogy az összes számításba jöhető vallás közül is mindeg yiknek a szabad vallásgyakorláshoz való jogát elfogadjuk és nem vitatjuk, legyen az a nagy római katolikus egyház, s a lehető legkisebb - nem említem meg, mert nyilvánvalóan nem tudom, hogy melyik ez. Egyikkel
