Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 28 (209. szám) - A gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslat - A formatervezési minták oltalmáról szóló törvényjavaslat - A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3424 Ami miatt módosító indítványt nyújtottunk be a képviselőtársaimmal, az az, hogy a kormány ezzel a törvényjavaslatban megfogalmazott mostani lépésével el választja a forrásokról való döntés színterét az intézmények jelenlegi színterétől, merthogy ma a megyei szinteken létezik az intézményrendszer fenntartása, a forrásokról való állásfoglalás tekintetében meg a törvényjavaslat a regionalitás szintjét emeli b e. Tehát elhúzza, eltéríti egymástól a két kérdést, ami megítélésünk szerint nagyon veszélyes. Lehetségesnek tartjuk, hogy az intézmények ne a megyékhez tartozzanak, hanem valamifajta regionális integrációban működjenek, és így kapcsolódjon össze a forrás és az intézményrendszer, de nagyon veszélyesnek tartjuk, hogy az intézményrendszer struktúrája és a forrásokról való döntés szintje eltér egymástól. Ezért mi azt a javaslatot tettük, mivel Magyarország 2002. január 1jéig vállalta, hogy az európai uniós no rmáknak meg fog felelni, függetlenül a csatlakozás tényleges dátumától, és ha ezt a vállalást teljesíteni tudjuk, akkor ez azt is jelenti, hogy 2002. január 1jéig minden bizonnyal ki fognak alakulni a régiók teljes intézményrendszerrel, működőképességgel, döntéshozatali mechanizmussal; s ha ez így történik, akkor ebben a döntéssorozatban meg lehet vizsgálni és el lehet dönteni, hogy a szakképzési intézményrendszer, a szakképzési intézmények milyen viszonyba kerüljenek a regionális döntési mechanizmusokkal, testületekkel, az államigazgatás regionális szintjeivel. Addigra ki lehet alakítani egy olyan formát vagy olyan megoldást, hogy a forrásokról való állásfoglalás és az intézményrendszer fenntartói között ne legyen ilyen éles eltérés, mint amit ez a törvény javaslat csinál. Ezért azt javasoltuk, hogy maradjanak meg 2002. január 1jéig a megyei szakképzési bizottságok a jelenlegi funkciójukkal, és a törvény regionalitásra szóló passzusai pedig 2002. január 1jétől lépjenek hatályba, addig ugyanis előkészíthető vé válnak az ezzel kapcsolatos intézményi, döntési, államigazgatási kérdések, és szinkronba hozhatók az intézményrendszerrel. Kérem a miniszter urat, fontolja meg, hogy nem lehete egy ekkora méretű intézményrendszer esetében biztosítani a szinkronitást. N yilvánvaló, hogy ha egy ilyen menetközbeni durva beavatkozás átgondoltabb módon történik a rendszerbe, akkor például mi is tudnánk támogatni ezeknek a bizonyos regionális bizottságoknak a kialakítását. De ilyen prompt módon, ahogy ezt a törvény javasolja, és függetlenül mindenféle regionális struktúrától, úgy gondoljuk, hogy nem helyes lépés. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 1629. pontjaira, valamint a 41. pontra. Megkérdezem, ho gy kíváne valaki felszólalni. (Göndör István jelentkezik.) Elsőként megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A 2 1., 22., 23. és 24. számú ajánlási pontokkal szeretnék foglalkozni. Ahogy Csizmár Gábor már említette, én most még tovább fejleszteném az ő gondolatait. Azt szeretné elérni Herczog Edit képviselő asszony, hogy az oktatási miniszter döntési jogát csökkentsü k a törvényjavaslatban, és az alaprész felhasználásával kapcsolatban a döntési jogot a fejlesztési és képzési tanács kezébe tegyük le. Ennél az indítványnál az a rögeszménk, ha szabad így fogalmaznom, hogy itt a fejlesztési tanács mint döntéselőkészítő so k mindent megfogalmazhat, és ezt követően a miniszter úgy dönt, ahogy akar. Azt gondoljuk, hogy egy demokratikus döntéshozatali mechanizmusban célszerű lenne, ha ezt a döntési jogot átadnánk a fejlesztési és képzési tanácsnak. Ez jobban megfelelhetne a ter ületi elveknek és magának a gyakorlati igénynek.
