Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 11 (208. szám) - "A társadalmi kohézió, az elszegényedés megállítása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3353 ellenzéki magatartá st folytató személyek milyen szegénység elleni küzdelmet folytattak. Valójában a rendőri szervek 1990 előtt nem engedték az utcai megjelenését a szegénységnek, a magyar társadalom a szocializmusban nem szembesült ezekkel a lappangó társadalmi problémákkal; végül is a rendszerváltozás adott nyilvánosságot a szegénységnek, amely ugyanúgy akkor is megvolt, mint napjainkban, csak ma már szemmel látható. A rendszerváltozás tehát nyilvánosságot adott, hisz konferenciákon, tévében folytatott kerekasztalbeszélgeté seken ma már nyíltan lehet ezekről a kérdésekről beszélni. 1990 előtt a hajléktalanokat elüldözték Budapestről a rendőri szervek, a kéregetőket, koldusokat a pályaudvarokról, aluljárókból eltávolították. Tehát visszatérve: így kerek és objektív az egész ké p, amelyet Lezsák Sándor beszéde első részében felvázolt. Nem új keletű, nem most, nem a polgári koalíció munkájának eredményeképpen, hanem már a KádárGrószrendszerben is kialakult az a szegénység, amely ellen, amelynek felszámolásáért közösen kell tevék enykednünk. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Ismertetem a rendelkezésre álló időkeretet: a Fidesznek 52 perc 56 másodperce; a Szocialista Pártnak 60 perce van; a Független Kisgazdapártnak gyakorla tilag elfogyott az időkerete, miután 15 percet átadott a Magyar Demokrata Fórumnak; az SZDSZ 15 perc 10 másodperccel; a Magyar Demokrata Fórum 10 perc 38 másodperc plusz 15 perccel rendelkezik; a MIÉPnek elfogyott az időkerete. Hozzászólásra következik Ba uer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miután Béki Gabriella kitűnően ismertette önökkel a Szabad Demokraták Szövetsége elképzeléseit a szegénység elleni fellépésben, rám szokás szerint az a feladat hárult, hogy azzal foglalkozzam egy kicsit, mit is képvisel a jelenlegi kormánykoalíció és mit mi. "Szívére veszi terhünk, gondunk. / Vállára venni nem bolond..." József Attila háromnegyed évszázaddal korábban előre lá tta, hogy a Fidesz majd kormányra kerül. (Derültség az MSZP soraiban. - Dr. Csáky András: Nagy költő volt!) Tisztelt Képviselőtársaim! Mert bizony azt mondta a Fidesz ellenzékből, hogy ő majd szívére veszi a szegények gondjait, és amikor kormányra került, akkor kiderült, hogy vállára venni nem bolond. Ehelyett kormányon is, három évvel a kormányváltás után is Harrach miniszter úrnak az volt a kiindulópontja itt, hogy a Bokroscsomagot támadja. És abban a szennyiratban (Moraj a Fidesz soraiban.) , amit a korm ány nevében itt szétosztottak, azt mondják, hogy felesleges rombolás. Mondják arra, aminek köszönhetik azt, hogy önöknek van mit osztaniuk! Ez a fölösleges rombolás azt jelentené - és ezt sokszor elmondták, Orbán Viktortól Harrach Péterig , hogy arra nem volt szükség, hogy fölöslegesen, indokolatlanul csökkent abban az időszakban a magyar társadalom életszínvonala. Nos, tisztelt képviselőtársaim, nekem ne higgyenek! De kezemben van a "Heti Válasz" című hetilap (Felmutatja.) , amit a jelenlegi kormány, a jel enlegi pártállam ad ki, amelynek 3. számában Tóth István György, az önök által oly gyakran idézett Tárki vezérigazgatója a következőket írja önökről. (Olvassa.) "Csak az ostobák és a gonoszok mondhatták azt, hogy a tapasztalt mértékűnél lényegesen kisebb v eszteségekkel át lehetett volna vészelni egy önsorsrontó, működésképtelen rendszer átalakítását." Azt, aki azt mondja, hogy ezek a veszteségek, ez az életszínvonalcsökkenés elkerülhető lett volna - a Fidesz ugyanis ezt mondja , ostobáknak és gonoszoknak minősíti kiváló szociológus kollégám, Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója. Mást is mond ebben a cikkben, amit javaslok önöknek elolvasni. Azt mondja: "Összességében azonban, noha az egyenlőtlenségek növekedése - Lezsák képviselő úr, figyeljen! (Lez sák Sándor dr. Csáky Andrással konzultál, majd mosolyogva néz Bauer Tamásra.) - két, egy évtizedfordulós nagyobb és egy évtizedközepi kisebb lépcsőben következett be", semmilyen mérce szerint nem
