Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 11 (208. szám) - "A társadalmi kohézió, az elszegényedés megállítása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3351 '95 után a Bokrosprogram keretében hozott családellenes intézkedések növelték meg lényegesen a jövedelmi különbségeket. Az átmenet első éveiben, '93ig kimutathatóan a gyermekes családok jövedelmi pozíciója az átlaghoz viszonyítva javult. Ez alatt nem abszolút értelemben vett javulást kell érteni, hanem azt, hogy az Antallkormányzat elsősorban a legkiszolgáltatottabb családosok jövedelmeinek csökk enését igyekezett ellensúlyozni. 1994 után nagymértékben megnövekedett a gyermekes családok adóterhelése. A szocialistaszabad demokrata kormány ugyanis megszüntette a gyermekesek adókedvezményeit a személyi jövedelemadózás területén, megvonta a gyermekes családok helyi adózásban meglévő kedvezményeit is, emellett '95től egyre több gyermeknevelő család szorult ki a gyermekgondozási segély és családi pótlék rendszeréből. Megszűnt a gyermekgondozási díj korábbi intézménye is. A családtámogatás '94ig létező rendszerének leépítése nagymértékben hozzájárult a magyarországi jövedelmi különbségek gyors növekedéséhez. A gyermekes családok tömeges elszegényedése miatt '98ban már nyolc és félszeres jövedelmi különbség alakult ki a legszegényebb és leggazdagabb népe sségtized között. A rendszerváltást követő két kormány eltérő családpolitikáját markánsan jelzik azok az adatok, miszerint '92ben a két év alatti gyermekek 15 százaléka volt szegény, azaz az átlagjövedelem felét sem kitevő jövedelmi fejadagból élt, míg '9 7ben már 34 százalékuk. A 36 évesek 14 százaléka volt szegény '92ben, 26 százalékuk '96ban. Nemzetközi adatokkal is érzékeltetni lehet a hazai családosok elszegényítését. '96 körül az átlagjövedelem fele alatti jövedelmi fejadagból élt a magyarországi gyermekek 23 százaléka, míg Németországban és Franciaországban csak 7 százalékuk, Finnországban és Svédországban 3 százalékuk élt ilyen szegénységben. Összegezve az idézett jövedelmi összeírások adatait: '94 és '98 között, a szocialistaszabad demokrata ko rmányzás időszakában kétszer olyan ütemben tágult a jövedelmi szakadék a szegények és a gazdagok között, mint az első szabadon választott kormányzat alatt. Tisztelt Ház! A továbbiakban röviden a gyermekes családok adókedvezményéről és a segélyezési politik áról kívánok még szólni. A Bokrosprogram utáni években a gyermekvállalás maga után vonta vagy az elszegényedés vállalásának, vagy egy jelentős adótöbbletbefizetési kötelezettségnek az alternatíváját. Míg az évtized első felében a családos szülőket érdeke ltté tette az adótörvény a többletmunka vállalására, az eltartott gyermekek után levonható adókedvezmény révén, addig '95 és '99 között erre már nem volt lehetőségük. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló '94. évi LXXXII. törvény megszüntette a gyermekn evelés után elszámolható adólevonási lehetőségeket. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló '95. évi CXVII. törvény tovább szűkítette a családosok és tanulók jövedelemszerzési lehetőségeit, és megszüntette az adómentes létminimumot; azaz lényegesen megnöv elte a családosok adóterheit. Az intézkedés fő indoka az volt, hogy a legalacsonyabb jövedelműek érdekeit sérti a gyermekkedvezmény, mert ezek a rétegek ezt a lehetőséget nem tudják igénybe venni. A '98 utáni vezetés viszont azt az álláspontot fogadta el, hogy egy családosokra sérelmes személyi jövedelemadórendszernek a saját hibáit, például azt, hogy magasan megadóztatja a gyermekek eltartását szolgáló jövedelemhányadot, önmagán belül kell korrigálnia. Azaz akiktől nem vonta el a gyermekneveléshez szükség es jövedelmet, ott nincs is mit visszaadnia. Szükségesnek tartották az új szemléletnek megfelelően megerősíteni a magyar adórendszer munkára ösztönző hatását is. Ennek jegyében a személyi jövedelemadóról szóló '98. évi LXV. törvény visszaállította az adózá s területén a '95. év előtti gyermekkedvezményeket. Az észérvek változatlanul leperegtek a gyermekeseket megadóztatni szándékozó képviselőkről, akik átverésnek nevezték a gyermekkedvezményre vonatkozó előterjesztést. Változatlanul arra hivatkoztak, hogy a három vagy több gyermeket nevelő családok 55 százaléka képtelen igénybe
