Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DANKA LAJOS (FKGP):
3286 fontos. E zért azon kívül, hogy meg kívánunk felelni az európai uniós elvárásoknak és a jogharmonizációnak, mi azt is vizsgáljuk, milyen hatást gyakorolnak ezek a változások összességében az országra, illetve az itt élő emberekre és környezetükre. Kedves Képviselőtá rsaim! A régészek szerint ezer évvel ezelőtt hazánk egészen más képet mutatott, mint jelenleg. Bár az országrészek korunkban is változatosak, azonban minden talpalatnyi föld az embert szolgálja. Van, ahol tölgyesek, esetleg fenyőerdők vetik árnyukat a mere dek hegyoldalakra; van, ahol végtelen gabonatáblák ringnak a csodálkozó ember előtt; van, ahol jobban élnek a területen lakók; van, ahol nyomorognak - de mindenütt megtalálható az emberek szorgalmas munkájának nyoma. Ezzel szemben Árpádnak és embereinek te ljesen más látvány tárult a szeme elé. Úttalan erdők rengetege övezte az Alföldet, ahol zavartalanul csatangoltak a vadbölények, a Dunántúl szelíd lankáit is végeláthatatlan erdők borították. A Balaton déli sarka mocsárba veszett, a Fertő vizei Győrig érte k. Képzeljük el, ha ezeket az adottságokat az előttünk élő generációk csupán a két kezükre, esetleg kezdetleges szerszámaikra támaszkodva, majd később az ipari forradalom eredményeit felhasználva úgy át tudták alakítani, hogy már száz évvel ezelőtt az Alfö ld elsivatagosodásáról beszéltek és írtak a szakemberek - akkor milyen lehetőségek vannak a mi kezünkben az atomenergia és a technikai forradalom vívmányainak birtokában, és milyen veszélyes mellékhatással járhat a legkisebb hibás döntés is? Nem feledkezhe tünk meg róla, hogy a várt jelentős eredményeken kívül milyen pozitívumokat messze meghaladó, negatív hatásokat értünk el a Tisza szabályozásával, a KisBalaton megszüntetésével, illetve a Hanság lecsapolásával. Ezeket a hibákat jelenleg próbáljuk meg csök kenteni az élőhelyek visszaállításával, amibe a nemzeti parkok jelentős energiát és pénzt ölnek. Ha a fent elmondottakat figyelembe vesszük, akkor érthetővé válik a minket terhelő felelősség nagysága. Ilyen szemüvegen keresztül nézve az előttünk fekvő java slat mindjárt más színben tűnik fel számunkra. A környezetet igénybe vevő, illetve terhelő tevékenységek feltételrendszerének meghatározása előbbre viszi a környezetvédelem ügyét. Az előre felmérhető környezeti hatások átfogó feltárása megelőzheti a helyre hozhatatlan károk létrejöttét, illetve kiszámíthatóvá teszi helyreállítási költségeinek és időbeli ütemezésének rendszerét. A hatósági eljárások összehangolása - a területi környezetvédelmi felügyelőség által - az érintett hatóságok között a környezet foko zott védelmét teszi lehetővé. Ehhez járul hozzá a nyilvánosság jelentősebb bevonása, amely a környezetvédelemben előrelépést jelent az eddigi gyakorlathoz képest. (21.40) Ennek elengedhetetlen feltétele a közvélemény folyamatos tájékoztatása. Itt hívom fel a figyelmet azoknak a társadalmi szervezeteknek a jelentőségére, amelyek ezen a területen működnek, hiszen lehet, hogy igényeik a környezetvédelem terén nagyobbak, mint az átlagemberé, azonban jó szándékuk megkérdőjelezhetetlen, és nélkülük a környezet- é s természetvédelem területén eredményeket nagyon nehéz lenne elérni, hiszen az ipar és a multik ellenérdekeltek ebben. A környezetvédelmi szervezetek tevékenységét is elősegíti a folyamatos tájékoztatás. Titkolózással és a dolgok elkendőzésével csak a lako sság bizalmatlanságát és ellenállását növeljük. Ami a környezeti hatások tekintetében szigorúbb követelmények, részletesebb technikai feltételek meghatározását illeti, szintén a kívánt irányba hatnak. A fentieket figyelembe véve, ha ennek a törvénymódosító javaslatcsomagnak a hatására az ország lakosságának, a városokban lakóknak és a vidéki embereknek az életfeltételei és környezetük állapota javul, a Független Kisgazdapárt frakciója a javaslatokat támogatni tudja. Nem kívánjuk mi, hogy az ezer évvel ezelő tti állapotok uralkodjanak hazánkban, hiszen a XXI. század emberének az igényeit még a száz évvel ezelőtti állapotok sem elégítenék ki, hiszen tudjuk, hogy sok helyen, ahol most gyümölcsösök látják el a napi robotban megfáradt embereket mosolygós termésükk el, nem is olyan régen csónakokkal közlekedtek őseink, és a végeláthatatlan vizek mélyén töméntelen mennyiségű hal élte vidám életét. Mi megelégszünk azzal, ha ezt a gyönyörű országot valamivel jobb
