Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA környezetvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója:
3281 salátatörvénynek , amely csak közvetett összefüggésben van ezzel a törvényhellyel, azonban az összefüggés vitathatatlan és kétségtelenül szükséges. A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törv ény, továbbá a jogalkalmazási, jogtechnikai módosításra kerül sor: a természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény, és ami a sorból látszólag erősen kilóg, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993 . évi II. törvény - ezekről nagyon röviden igyekszem szólni, hiszen az idő erősen előrehaladt, és úgy gondolom, a törvényjavaslat lényegében és a lényegét tekintve a jelen lévő képviselők előtt bizonyára ismert. A hat éve hatályban lévő, a környezet védelm ének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény hatálybalépése óta bebizonyította, hogy korszerű rendelkezéseket tartalmaz, ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy teljesítenünk kell ezzel kapcsolatban az uniós jogközelítési kötelez ettségünket. A javaslat elsősorban az integrált szennyezésmegelőzésről és ellenőrzésről szóló 96/61es EKtanácsi irányelv, az úgynevezett IPPCirányelv harmonizálásához szükséges alapvető törvényi rendelkezéseket, új jogintézményeket, jogalkotásra vonatk ozó felhatalmazásokat, illetőleg az új rendelkezéseket mint szükségessé váló módosításokat tartalmazza. A törvényjavaslat bevezeti az egységes környezethasználati engedélyt, amely egyrészt kiegészíti és összehangolja a hatályos és a gyakorlatban már bevált , uniós követelményekkel is összhangban álló, környezeti hatásvizsgálaton alapuló környezetvédelmi engedélyezés rendszerét, továbbá érvényesíti az egyes környezeti elemekre vonatkozó követelményeket, beleértve többek között az anyag- és az energiatakarékos ságot is. Szeretném megjegyezni, áttörést jelent ez a fajta javaslat, hiszen arról van szó, hogy ahol eddig szakhatóságként működtünk közre, ott most valódi hatóságként fogunk eljárni, és azt gondolom, ez lényeges különbség, a környezet, természetvédelem egy sikere. Itt kell hangsúlyoznom, hogy az egységes környezethasználati engedély megadására irányuló eljárás mint integrált rendszer jól beilleszthető a hazai közigazgatási rendszerbe. Azért kell ezt elmondanom, mert tö bbeknek az volt az észrevétele, elsősorban azoknak, akik nyilvánvalóan valamilyen ellenérdekeltséget képviseltek, hogy nem illeszthető ebbe a rendszerbe. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak, mert ha jól beilleszthetők voltunk szakhatóságként, akkor nagy valószínűséggel az immáron szakhatóságként megjelenő további hatóság is jól beilleszthető lesz a környezetvédelmi határozatok meghozatalába. Ez tehát - azt gondolom - nem komoly ellenérv. Egy nagyon fontos érv: az a megközelítés, amelyet ez a javasla t tartalmaz, az államigazgatás egyszerűsítését és ügyfélbarát átalakítását jelenti. Ezt hívjuk egyablakos rendszernek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az egy helyen történő beadást követően lehet az ügyfélnek elvárnia, hogy a végén az engedélyt megkapja ; nagy különbség, mint ha elkezd különböző hatóságoknál eljárni. A javaslat beépíti továbbá az uniós irányelv által meghatározott legjobb elérhető technika fogalmát. Ez egy nagyon fontos rész. A hazai környezetvédelmi szabályozás olyan rendszer, amelyben e rre feltétlenül szükség van. A kötelezettek széles köre, valamint a kötelező jelleg miatt ezt csak törvényben lehetett szabályozni. Miről van szó? Alapjában véve arról van szó, hogy nemcsak engedélyezni kell, hanem a hatóságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a lehető legjobb technika, amellyel megvalósítják azt, amiről az engedély szól. És van még egy nagyon fontos része, hogy az, amit engedélyeztek, az utóbb felülvizsgálandó, öt éven belül mindenképpen. Ebből pedig az következik, hogy ez a rendszer egy bizto sítékot tartalmaz, éspedig olyan biztosítékot, ami eddig nem létezett. Igaz, ez ma még csak egy meghatározott körre érvényesül, de meg vagyok róla győződve, hogy ez a kör a következőkben még bővülni fog. Az integrált szennyezésmegelőzés elvének érvényesíté se érdekében szükség van arra is, hogy a környezetvédelmi hatóság naprakész információval rendelkezzen. Ezért fontos, hogy a jelentősebb
