Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
3258 Ilyen értelemben értetlenül állok ez előtt. Úgy gondolom, hogy egy 2001 áprilisában beadott jelentésnek legalább a 2000. év végéig fel kellett volna dol gozni a folyamatokat. A jelentésnek rendkívül fontos része az, hogy bizonyos ágazatfejlesztési prioritások érvényesülését is értékelje. Úgy gondolom, hogy kevés olyan ágazat van, amelynek a környezetre és az ország területére olyan nagy hatása van, mint az agráriumnak. Ebben a szakaszban sajnos az agrárium katasztrofális évtizedet zárt. Én ebbe természetesen beleértek minden kormányzati ciklust, és ez a területi helyzetre, az egyes régiókban élők életminőségére is rendkívüli kihatással volt. (19.30) Úgy gon dolom, hogy amikor egy ilyen ágazatfejlesztési prioritási kérdést napirendre veszünk, mindenképpen abból kellene kiindulni, hogy milyen célokat tűztünk magunk elé e területen. Tehát világos programok kellenek, s azon programok érvényesülését kellene értéke lni. Itt kezdődnek a problémák, hogy születtek kiváló kormányprogramok '98ban is, sajnos azóta ezzel totálisan ellentétes folyamatok zajlanak, és semmiféle középtávú fejlesztési stratégiában ennek a kiigazítására nem került sor. Meglehető sen furcsán olvastam a jelentésben, hogy eléggé lekezeli a mezőgazdaságot mint ágazatot. A GDP arányát '98ra a korábbi időszakhoz, a kilencvenes évek elejéhez képest a felére értékeli, 7,8 százalékra. Ez a valós adat, de ha folytatnánk ezt a sort, akkor l áthatnánk, hogy a 2000. év végére ez a hozzáadott értékarány már csak 4,5 százalék. Úgy gondolom, hogy ez semmit nem von le az ágazat értékéből és a területre, a vidékre való hatásából. Örülök annak, hogy az ipari termelés száguld, hiszen ha az elmúlt évet tekintem, akkor 18 százalékos növekedés volt, 27 százalékkal nőtt az exportja. Sajnos, annak viszont már kevésbé örülök, hogy ezzel teljesen ellentétes tendencia érvényesült az agrárágazatban, ahol 7,5 százalékkal csökkent a termelés. Ez nem abból a szemp ontból probléma, hogy mennyi árut lehet piacra vinni, hanem abból a szempontból, területfejlesztési szempontból is probléma, hogy mennyivel kevesebb embernek tud megélhetést adni pont a kritikus régiókban ez az ágazat. A mezőgazdaság, úgy gondolom, nem csa k egy termelő ágazat, és nem így kell értékelni. Nagyon nagy mértékben függ a kistelepülésen élők sorsa, a megélhetésük ettől, akik viszonyát ehhez az ágazathoz nem minden esetben mint termelőnek, mint az árut piacra vivő embernek kell nézni, hanem úgy, ho gy ez az egyetlen kapaszkodási lehetőségük a tisztes megélhetéshez, a jövedelemszerzéshez. Ezenkívül a környezetünk gondozása vonatkozásában is rendkívül fontos. Gondoljunk csak arra, hogy mennyivel nőtt az elmúlt időszakban a parlagterületek nagysága, és hány ember betegszik meg a parlagfű és más ártalmaktól ennek kapcsán. Ha nem folyik okszerű mezőgazdasági tevékenység, annak az a következménye, hogy külön költségvetési forrásokat kell majd a környezetgondozásra elkülöníteni. Említhetném az egészséges éle lmiszerhez való hozzájutást a mostani nyugateurópai hisztéria tükrében. Rendkívül kedvezőtlennek tartom tehát az agrárválság ilyen fokú elhúzódását a vidéki térségben élő emberek megélhetése vonatkozásában, és rendkívül kedvezőtlennek tartom azt, hogy az elmúlt két évben az agrárfoglalkoztatottság ilyen mértékben csökkent: tavalyelőtt 7,5 százalékkal, tavaly pedig 8 százalékkal. Itt a területfejlesztés kapcsán is súlyos milliókat kell kifizetni egyegy munkahely létrehozására - akár a turizmus, amelyet a k ormánypárti képviselőtársaim oly gyakran emlegetnek , ugyanakkor nem vesszük észre a másik oldalon, hogy bizonyos térségekben katasztrofális mértékben megszűnnek a munkahelyek a mezőgazdaságban. A kisvállalkozók, az őstermelők jövedelmi helyzete is hasonl óképpen katasztrofális. A vidékfejlesztésről is méltánytalanul kevés szó esik. Az előző földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr mindig nagyon büszkén emlegette, hogy Európa is fölnéz arra a tényre, hogy ő a kormányzati ciklus elején kibővítette a minisztérium hatáskörét, a mezőgazdaság mellett a vidékfejlesztéssel. Annak örülnünk kell, hogy ennek hátterét nem vizsgálják meg azok a nyugati
