Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
3246 ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Veres János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. VERES JÁNOS (MSZP) : Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Képvi selőtársak! Elsőként az imént elhangzottak közül egyre reagálnék: azért némi félreértés lehet, hiszen a felsorolt három ország nem az európai uniós csatlakozást megelőzően kapott lehetőséget arra, hogy idegenforgalmi fejlesztéseket csináljon, hanem azt köv etően. Ilyen értelemben azért szerintem ez egy fontos disztinkció, magyarul: ne mondjunk le arról sem, hogy miután már csatlakoztunk, utána is fejlesszünk. Visszatérve az eredeti, fő napirendhez, a jelentést már többen illették különböző jelzőkkel. Azt gon dolom, ez korrekt szakmai anyag, azonban van néhány olyan pontja, amelyikhez azért érdemes néhány kommentárt hozzáfűzni, már csak a pontosítás okán is. A 83. oldalon azt mondja a jelentés: a pályázat útján kinevezett megbízottak működési területei a statis ztikai kistérségek lennének, itt nevezetesen a Miniszterelnöki Hivatal térségfejlesztési megbízottjairól van szó. Szóval ők nem pályázat útján lettek kinevezve, maradjunk ennyiben; ez annak idején már elég nagy vitát váltott ki, és megítélésem szerint ezt érdemes pontosítani legalább itt, a vitában, ha már az anyagban ez így szerepelt. Tehát egészen más elvek alapján, egészen más módon lettek kinevezve. Ebben interpelláció hangzott el, illetve ez a fajta gyakorlat meglehetősen nagy vitákat is váltott ki. Ne m vitatva ugyanakkor azt, hogy a kistérségek megerősítéséhez szükség van olyan személyekre, akik szakmailag megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, de maradjunk annyiban, hogy ezen hálózat kialakításánál nem a szakmai megfelelés volt a legfontosabb ismérv . Ugyanezen az oldalon foglalkozik ez a jelentés azzal is, eléggé szikáran úgy fogalmaz, hogy a '99es területfejlesztési törvénymódosításnál módosult a területfejlesztési tanácsok összetétele, minden intézményi szinten. Azt gondolom, a módosulás teljesen szerencsétlen volt. Helytelen, hogy míg korábban valamennyi kistérség képviseltethette magát a tanácsokban, ezt követően megyénként csak három kistérség képviseletére nyílik lehetőség. Ez meglehetősen nagy vitákat vált ki, és a mai napig nincs végrehajtási rendelet arról, hogy a kistérségek egymás között vajon milyen elvek alapján, milyen módon kell hogy eldöntsék, ki az a három, aki képviselheti a kistérségeket a tanácsokban. Ma sem tisztázott az, hogy ez a képviseleti elv mennyi időszakra szól, mennyi idő tartamra szól. Mint tudjuk, ebből az ország nyugati végén már olyan jogvita is keletkezett, amely jogvita mind a mai napig nem került megnyugtató módon rendezésre. Vitatom azt is, hogy helyes lett volna a módosításnak az a része, amely a reálszférát teljes mértékben kihagyta a tanácsokból. Megítélésem szerint elfogadhatatlan az, hogy ma sem a munkavállalók, sem a munkaadók semmilyen módon nem képviseltethetik magukat sem a megyei fejlesztési tanácsokban, sem pedig a regionális fejlesztési tanácsokban. Vitat ható az is, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban egyértelmű kormányzati szavazati többséget hozott létre ez a módosítás; és a megyei fejlesztési tanácsokban is több esetben olyan összetétel jött létre, amelyben kormánypárti politikusok képviselnek min isztériumokat, és ilyen módon jön létre szavazati többség a kormány mellett. Vitatom azt is, hogy a kialakult gyakorlat szerint - bár ez nem a törvénymódosítással függött össze - a miniszter képviseletében egyértelműen politikai megbízottak töltenek be sze repet, ez helytelen. Megítélésem szerint az FVM új vezetésének felül kell bírálnia, felül kell vizsgálnia ezt a gyakorlatot. Bízom benne, hogy lesz ereje felülbírálni és megváltoztatni a kialakult delegálási szabályokat, mert megítélésem szerint ezt követő en sokkal inkább szakmai munka folyhatna a tanácsokban. Szintén a jelentés 95. oldalán szerepel egy fontos körülmény, nevezetesen az a körülmény, amely a munkanélküliséggel foglalkozik. Leírja, hogy területi szempontból ez egyenlőtlenül alakul, és leírja a zt is, hogy ez hogyan és mint van. Szeretném ezt megerősíteni, nevezetesen olyan módon, hogy