Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - PANCZA ISTVÁN (FKGP):
3227 következő felszólalóktól, innentől próbáljuk meg betartani a tízperces időkeretet. Utána természetesen mindenkinek lesz még módja, ha nem tudta elmondani a mondandóját, újból szót kérni. Pancza István képviselő úr következik, a Független Kisgazdapártból; őt majd T. Asztalos Ildikó képviselő asszony követi. PANCZA ISTVÁN (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az a téma, amely most az Országgyűlés előtt van, kiemelkedő fontosságú úgy az ország további fejlődése, mint lakói munka- és életkörülményei alakulása szempontjából az elkövetkezendő évtizedekre vonatkozóan. Előre kívánom bo csátani, hogy a jelentés korrekt, és valóban arról a közel nyolctíz évről szól, amelynek az eseményei a szemünk előtt peregtek le. Ezért magát a jelentést mindenképpen elfogadom, és azt az FKGPfrakció nevében elfogadásra javaslom. Nem tudom elfogadni azo nban azokat a jelentésben leírt és szinte megváltoztathatatlannak feltüntetett megállapításokat, amelyek az ország területfejlesztési eredményeinek és további fő stratégiai irányvonalainak a meghatározásával foglalkoznak. Mik ezek? A megjelölt fő stratégia i célok közül egyik se valósult meg maradéktalanul, sőt nyugodtan elmondhatjuk, hogy ismerjük ugyan a célok megvalósítását gátló körülményeket, de azok közül egyik sem fogadható el az elkövetkezendő időkre vonatkozóan. A gazdaságitársadalmi térszerkezetet közvetlenül alakító célok közül a területi egyenlőtlenségek mérséklése nem sikerült, sőt tovább nőtt az ország különböző területeinek egyenlőtlen fejlődési üteme. A Budapest központú térszerkezet oldása egyáltalán nem sikerült. Az innováció térbeli fejlőd ésének elősegítése csak igen kis részben sikerült. Mik okozták, mik okozzák azt, hogy egy jól végiggondolt és országgyűlési határozatban is rögzített országos területfejlesztési politika és az országos területfejlesztési koncepció ilyen nagy mértékben nem valósulhatott meg? A válasz igen sokrétű és összetett problémakört takar, melyből a magam részéről csak egy olyan részt kívánok kiemelni és azzal részletesen foglalkozni, amelyet, ha jól végigolvassuk a jelentést, annak minden ténymegállapító része és tábl ázata egyértelműen alátámaszt. Úgy gondolom, a közlekedéspolitikánk az, amelyet igen alaposan át kell gondolnunk, és amelynek a további fejlesztése egyértelműen meghatározhatja az elkövetkezendő harmincötven évben azt, hogy országunk hova fog fejlődni. A gazdaságitársadalmi térszerkezetet közvetlenül alakító folyamatok mindegyike szorosan kapcsolódik a közlekedéspolitikánkhoz. Mindaddig, amíg a közlekedéspolitikai irányelvek továbbra is egyértelműen az ország Budapestcentrikusságát támogatják, amelyet má r egyre nyilvánvalóbban bírálnak az Európai Unió szakemberei is, addig lényegi áttörésről a közlekedéspolitikánkban nem beszélhetünk. Az ország sugaras, centrum felé irányuló közlekedési forgalmi rendszere oly mértékben terheli Budapestet és környékét, ami már most is elviselhetetlen. Ezt a körülményt sem a már meglévő M0s körgyűrűrészek, sem annak teljes kiépítése nem fogja és nem is tudja megoldani. Már jelenleg is olyan mértékben terhelt az egyébként is szűk forgalmi keresztmetszettel tervezett és építe tt M0s autóút, hogy azon nagyobb a balesetveszély, mint azt bármikor is elképzelhettük volna. Mindezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség az M0s körgyűrű Budapest körüli teljes megépítésére, mert úgy gondolom, ez alapvető feltétele annak, hogy a főváros némiképpen felszabaduljon a jelenleg szinte már tarthatatlan közlekedési nyomás alól, azt azonban bárki beláthatja, hogy ez a körgyűrű nem lehet az országi közlekedési rendszerének a központja. Mi tehát a megoldás? Az országos közlek edési tervek között - a sugaras autópálya- és főforgalmi közútrendszer előzőekben említett ellentmondásának feloldásaként - különböző gyűrű irányú gyorsforgalmi utakra vonatkozó megoldási javaslatokkal már találkozhattunk. Ezek azonban az
