Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3209 telefóniában, mind a tömegkommunikáció szervezetrendszerében határozott fejlődés és decentralizáció ment végbe. Tisztelt Képviselők! Az 1990es é vek gazdaságitársadalmi területi folyamatait a politikai, majd azt követően a gazdasági rendszerváltozás határozta meg döntő mértékben. A gazdaság területi folyamatainak alakulásában meghatározó, hogy az iparban a privatizáció során megtörtént az állami t ulajdon nagyarányú lebontása, teljessé vált a vállalkozások szabadsága, megnyílt az út a külföldi tőke beáramlására. Ezek legjelentősebb térségi megjelenési formái az új ipari beruházások. A mezőgazdaság terén a kárpótlással végbement tulajdonrendezés elle nére tovább csökkent az ágazat nemzetgazdasági súlya, de országosan és egyes térségekben ma is jelentős foglalkoztatási és népességmegtartó szerepe van az agráriumnak. A városok fejlődését nagymértékben elősegíti a szolgáltatások mennyiségi és minőségi növ ekedése. A különböző szolgáltatások terjedése már elérte a vidéki nagyvárosi kört is, amelynek jelentős létszámmegtartó szerepe van. A 90es éveket a társadalmi különbségek felerősödése jellemezte. A térszerkezet alakulásában - az öröklött területi egyenlő tlenségek mellett - meghatározó jelentősége van a piaci folyamatoknak. Az átalakulás adta lehetőségeket a lakosság elsősorban azokban a térségekben tudta kiaknázni, ahol magasabb iskolai végzettségű és vagyonosabb volt, valamint megfelelő szintű kapcsolati és szellemi tőkével rendelkezett. (15.50) Mint ahogy az önök előtt is ismert, az évtized legnagyobb társadalmi megrázkódtatását eredményező folyamat a tömeges munkanélküliség volt, amelyet sajátos időbeli és térbeli lefutás jellemzett. Főleg a periferikus földrajzi helyzetű és az ipari válságtérségekben lakó, képzetlenebb társadalmi csoportok vesztették el tömegesen a munkájukat. Azonban nemcsak negatív jelenségek jellemezték hazánk társadalmi és gazdasági folyamatait a vizsgált időszakban, hanem optimizmu sra alapot adó közelítési folyamatok is megfigyelhetők voltak, például a vándorlásban és a lakosság civilizációs folyamata viszonyaiban. Hiszen mind a közműellátottság, mind pedig a lakásfelszereltség terén csökkentek a különbségek. Tisztelt Országgyűlés! Az ország jövőjét illetőn meghatározó folyamat az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés. A regionális fejlesztéspolitika célkitűzései alapvetően összhangban vannak az EU társadalmi és gazdasági kohéziós politikájának céljaival, ami a területi egyenlőtlenségek mérséklésében, az elmaradott térségek felzárkóztatásában ölt testet. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény hatálybalépésével új típusú területfejlesztési tervezés kezdődött el. A régiók fejlesztési koncepciói az utó bbi két évben elkészültek, a programok készítése most kezdődött el. Valamennyi megye elkészítette a területfejlesztési koncepcióját, jelenleg folyamatban van a programok, valamint a területrendezési tervek készítése. A kistérségi társulások által készített tervek pedig csaknem az egész ország területét lefedik. Az intézményrendszert a decentralizált döntési hatáskör, a partnerség elvének érvényesítése, valamint a nyilvánosság és a társadalmi részvétel biztosítása jellemzi. A magyar területfejlesztési intézm ényrendszer amellett, hogy decentralizációs folyamatokat indított el, és kereteket biztosít a különböző területi szintek és gazdasági szektorok együttműködéséhez, hozzájárul ahhoz, hogy országos szinten az ágazati dominancia mellett a területi szempontok m egerősödjenek, a kormányzati koordináció érvényesülhessen az Országos Területfejlesztési Tanács munkáján keresztül. A regionális szint megjelenésével a nagytérségi együttműködés intézményesüljön, amely a regionális fejlesztési tanácsok létrehozásá ban, valamint az önkéntes alapon szerveződő térségi fejlesztési tanácsok létrehozásának lehetőségében nyilvánul meg. Megyei szinten a decentralizáció és a partnerség elvének közvetlen érvényesülését biztosítja a megyei területfejlesztési tanácsok
