Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
3200 A következő pont az, amelyről mindenképpen kell és érdemes szólni, hogy Horváth János képviselőtársunk azt mondta szó szer int az egyik kétperces hozzászólásában, hogy "a jegybanktanácstagok, akikben megbízunk, kerülnek abba a pozícióba". Azt kell mondanom, hogy nincs ebben a törvényjavaslatban arra nézve semmifajta garancia, hogy az országgyűlési képviselőknek akár a plenáris ülésen, akár más módon lehetőségük lenne arra, hogy ezt a fajta elvárást érvényesíthessék. (15.10) A jelenlegi javaslatban két személynek van ilyenfajta elvárás érvényesítésére lehetősége, a jegybank elnökének személy szerint és a miniszterelnöknek személ y szerint, hiszen a köztársasági elnöknek való előterjesztés lehetőségét e két személynek adja meg, azaz nincs mód arra, hogy azt az elvárást, amit képviselőtársam megfogalmazott, ennek a törvénynek az elfogadása esetén érvényesíthessük. A következő pont, amiről szólni szeretnék, az, hogy a függetlenség egy olyan elemét célszerű lenne ebben a törvényjavaslatban még pontosabban megfogalmazni, amely némi konfliktust eredményezett az elmúlt időszakban. A konfliktus pedig adódott abból, hogy jó egy évvel ezelőt t azt mondta a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter a jegybank éves közgyűlésén, hogy márpedig ő azért, mert úgy gondolja személy szerint - ugyanis nem volt kormányfelhatalmazás mögötte , hogy a Nemzeti Bank vezetőinek személyes felelőssége fönná ll a CW Bankkal kapcsolatos ügyek miatt, a Nemzeti Bank vezetőinek a javadalmazásánál egy jelentős csökkentést tud csak elfogadni, illetve ezt szavazott meg egyszemélyes tulajdonosként. A későbbi időszakban hasonló esetek előfordulásának megakadályozása ér dekében célszerű ezt a fajta lehetőséget törvényi szinten is kiiktatni a rendszerből, mert utóbb már tudjuk mindannyian, hogy az akkori pénzügyminiszter, Járai Zsigmond megalapozatlanul döntött, tudjuk azt, hogy semmilyen vizsgálat alá nem támasztotta az ő akkori döntésének az indoklását, és tudjuk azt, hogy a Nemzeti Bank felügyelőbizottsága ezt a parlamenthez benyújtott, egyhangú szavazással benyújtott jelentésében is megerősítette. Tehát annak érdekében, hogy a későbbiekben ilyenfajta, a függetlenséget v eszélyeztető kormányzati beavatkozás be ne következhessen a Magyar Nemzeti Banknál, szükséges törvényi garanciát is biztosítani a későbbiekben. A következő pont, amivel célszerű foglalkozni, hiszen ez is a vitapontok egyike, hogy az esetlegesen létrejövő ú j, úgynevezett monetáris tanácsnak - bár bízom benne, hogy ezt jegybanktanácsnak fogják a későbbiekben nevezni - a személyi összetétele hogyan fog alakulni a jövőben. Azt hiszem, az ellenzéki pártok részéről hangoztatott elvárás, mely szerint ha itt új sze mélyek kinevezésére kerülne sor, akkor teljes mértékben biztosított legyen az, hogy ne egy időpontban, egyszerre kinevezett személyek lehessenek hat éven keresztül folyamatosan a jegybanktanács tagjai vagy a javaslatban szereplő monetáris tanács tagjai, ez méltányolható és szerintem méltányolandó elgondolás is. Már csak azért is, mert jelen pillanatban működik egy olyan, nagy tekintélyű, gazdasághoz értő szakemberekből álló jegybanktanács a Magyar Nemzeti Banknál, amely tanácsnak a tagjaival kapcsolatban se mmifajta olyan momentum, körülmény föl nem merül, ami miatt az ő megbízatásuknak az egyszeri, hirtelen befejeződése indokolt lenne. Politikai demokráciákban, polgári demokráciákban is, a magyar demokráciában is méltán elvárható az a megközelítés, hogy egye tlenegy politikai erő se használja ki azt az eseti egy alkalmat, amikor egy esetlegesen megszavazott ilyen változtatásnál lehetősége van arra, hogy egy teljesen egysíkú gondolkodású, egyébként elismert személyekből álló tanácsot nevezhessen ki. Éppen ezért figyelembe kellene venni azt a körülményt, amely az általunk benyújtott jegybanktörvényben úgy szerepelt, hogy a jegybanktanácsi tagok megbízatása kinevezésük sorrendjében eltérő időtartamra szól; ezzel biztosítaná a folyamatos rotációt, tehát azt a lehet őséget, hogy ne egyszerre történő kinevezés legyen, ne egyszerre járjon le a tagok megbízatása, hanem mindez fokozatosan következzen be.
