Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3198 átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a kollektív, a lehető legszélesebb bázisokra épülő döntéshozatalt. (15.00) Rögtön ott folytatnám - nem ismétlem meg az előttem szóló kat, hanem a Bauer Tamás által említett ellenőrzés kérdését szeretném még jobban részletekre bontani. Nem véletlen, tehát teljesen tudatos az, hogy nem engedik a parlamenti pártok szakértő delegáltjait - és erről kell sokat beszélnünk, mert ezek nem képvis elők, hanem nagy tudású, a pénzügyi viszonyokban jól eligazodó, a gazdasági életet jól ismerő szakemberekről van szó. De mondok folytatást: az alapszabályról ebben a törvényjavaslatban az szerepel, hogy bemutatják az Országgyűlésnek. Azt hiszem, ez tökélet esen ráillik a Fideszféle demokráciafelfogásra. Elhúzzuk a mézesmadzagot, de hogy erről valaki véleményt mondjon, ehhez valaki pozitív gondolatokat hozzátehessen, az ki van zárva, az a törvény erejénél fogva ki van zárva! Azt hiszem, ez egyszerűen elfogad hatatlan. A továbbiakban az irányításról és az irányításon keresztül a működőképességről beszélnék. Ahogy kinevezik az igazgatóság tagjait, a jegybanktanács tagjait, kódolva van a törvényjavaslatban egy valamikori működésképtelenség. Az időt nem akarom azz al húzni, hogy napjainkban hogyan haladunk az ombudsmanoknál is abba az irányba, hogy egyszerűen a jelölést el lehet egy kicsit húzni, és utána meg lehet szüntetni az egész intézményt. Itt is lehetőség lett volna arra, hogy szakaszosan, különböző időtartam ra nevezzék ki az illető urakat, akiket majd kiválasztanak, és így hosszú távon garanciákkal a működőképesség biztosítható. Azt gondolom, az általános vita során érdemes lenne arról is vitatkoznunk, hogy hogyan változik meg az arány - megint csak kapcsolód om Bauer Tamáshoz - a külső szakértők és a belső szakértők között. Ez az arány most eléggé felbillen, és ha a maximum létszámokat veszem figyelembe, akkor ez 3:6ra változik - döntő a belső szakértők aránya. Azért részletezem ezt ennyire, mert szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy a határozathozatalhoz, amely történhet az igazgatóságban - itt már azt mondja , elég, ha a hat főből három részt vesz, és a háromból egyszerű többséggel lehet dönteni. Ez az egyszerű többség jelesül az elnök és az elnök helyettes. Ettől kezdve nyugodtan és sokkal hangosabban kellene beszélnünk arról, hogy hogyan nyilvánul itt meg az a széles szakmai közvélemény, aminek ki kellene hatnia a jegybank működésére. Továbbfolytatom ugyanezt a gondolatsort. A monetáris tanács tag jainál is előírják azt, hogy főállásban a banknál kell dolgozniuk. El tudom képzelni, habár nekem aggályos - és a tíz perc tényleg kevés arra, hogy itt a feladatokat külön boncolgassuk , de tessék végiggondolni! Előírjuk azt, hogy alkalmazásban álljon, na gyon szigorú összeférhetetlenségi szabályokat teszünk, és azt mondjuk, hogy a díjazásuk 35 százalék. Szeretnék legalább egy gondolatot szánni a monetáris politika irányelveinek kérdésére. Nem tudom, hogy más parlamenti bizottságok ezzel a kérdéssel mennyit foglalkoznak, de én azt tudom 1994 óta, hogy amikor a jegybanknak ezek a jeles füzetei megjelennek, a gazdasági bizottságban, a költségvetési bizottságban igenis nagyon mélyreható, többórás vita zajlik. E helyett most - tessék megkapaszkodni - miről van s zó? A tájékoztatás módjáról, nem a tartalmáról, a tájékoztatás módjáról tesz majd közzé egy közleményt a jegybank elnöke. Itt következik az, hogy Járai volt pénzügyminiszter úr számára már ez a tájékoztatási kötelezettség kimerül abban a fél mondatban, hog y utólag majd tájékoztatja az Országgyűlést a jegybank tevékenységéről. Tessék végiggondolni azt, amiről Keller László beszélt! Ebben a törvényben, képviselőtársaim, szó esik arról, hogy ki lehet a jegybank elnöke, hogyan döntenek szavazatokról, milyen az összeférhetetlenség, milyen a díjazás, de egyetlen szó nem esik arról, hogy mi a felelőssége, mi a feladata. Ennek egy önálló paragrafust kellett volna megélnie egy ilyen törvényjavaslatban, de erről nem esik semmi szó. Azt gondolom - és itt nagyon messzir e lehetne menni más törvények kapcsán is , ez megint a jelenlegi kormánynak egyfajta gondolkodásmódja: a felelősséget nem rögzítjük, mert a legkönnyebb kibújni az alól, ami soha sehol nem volt rögzítve.
