Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
3181 Nemzeti Bank nem látta el azt a feladatát, amely egy országban a központi jegybank feladata lenne. Tehát nem elsődlegesen azt biztosította, hogy egy a dott országban a pénz stabil legyen, hogy egy egyensúlyi pénzpiac jöjjön létre, amely természetesen jövedelem- és kamatfüggő, ha ezt az egyensúlyi pénzpiacot meg kívánja teremteni, nem látta el megfelelően azt a feladatát, hogy az eladósodott országnak az adósságát mérsékelni tudja, hogy a lehető legkedvezőbb devizacserét és egyéb tranzakciókat hajtsa végre, ebből következően nem töltötte be a jegybank legfontosabb funkcióját, és ehelyett olyan tranzakciókat kezdett, amelyek egy gazdaságnak nagyon súlyos ve szteséget jelentettek. A törvénymódosítási kezdeményezés tehát ezért rendkívül fontos. Mégis, ha ezt a törvényt áttanulmányozzuk, akkor ebből az derül ki, hogy ez egy nagyon rosszul sikerült módosítás, egy puha új törvényjavaslatot tartunk a kezünkben. És ha csak a legfontosabb kérdést emelem ki, akkor már látjuk, hogy nem módosítja a korábbi jegybanktörvénynek a hibáit, és nem ad választ azokra a kérdésekre, hogy hogyan lehet felszámolni egy nemzetgazdaság központi jegybankjának azokat a súlyos, hibás tran zakcióit, amelyeket az elmúlt években végrehajtott, és amelyekkel a nemzetgazdaságot megkárosította. Mondom ezt a következők alapján indokolásként. Ha kiindulunk először abból, hogy mi is a Magyar Nemzeti Banknak, tehát a központi jegybanknak a feladata - akkor bizony arra helyezni a hangsúlyt, ami most nagyon divatos a közgazdaságtanban, ezt hozzáteszem, mert tessék átolvasni a nemzetközi szakirodalmi vitákat is, hogy a jegybank az árstabilitást helyezi előtérbe, jóllehet a jegybanknak, ha az természetesen kormányzati, vagyis állami tulajdonban vagy köztulajdonban van, mert a Magyar Nemzeti Bank nem magántulajdonban van, mint a Federal Reserve, a FED, az Egyesült Államok jegybankja , akkor bizony ennek a jegybanknak a fő feladatai közül nem az első helyre kell az árstabilitást tenni, hiszen ez egy kiszolgáló funkciót betöltő közgazdasági tevékenység, hanem a fő feladata a pénzpiac stabilitása, a gazdaság pénzzel való ellátásának a biztosítása, a pénz értékállósága stabilitásának a megőrzése, és eköré kell a zután a monetáris politikának az egyéb eszközeit fonni. Tehát ez valahogy úgy történik, hogy mintegy fordítva ülünk a lovon, más funkciókat emelünk ki, és a jegybanki funkciókat, amelyek ma is mind a nemzeti, mind a nemzetközi pénzpiacon rendkívül, kiemelk edően fontosak, háttérbe szorították. Tehát nem lehet tudni, hogy mi is a központi jegybank tényleges feladata. Az az érvelés, amelyet az indokolásban lehet olvasni, hogy EUkonform jegybanki törvényt szeretnénk létrehozni, én azt hiszem, félrevezeti a köz véleményt. Itt szó sincs EUkonformitásról, tessék végigolvasni ezeket, és megnézni az európai uniós országoknak a jegybankműködését, megnézni, hogy Angliában hogyan működik a jegybank, a franciaországi központi jegybank; azért egyik se mondja ki, hogy EUkonformitás címén egy álfüggetlenséget, egy olyan függetlenséget biztosítanak a jegybanknak, amely duális gazdálkodásra ad lehetőséget. És van a jegybanki gazdálkodás, és az leválna egy kormányzati vagy egy parlamenti irányítás alá helyezett gazdálkodásról . Még a sokat emlegetett német Bundesbank, jegybank esetében is számtalan sok olyan függelmi elem épül be az egész jegybanki törvénybe, és épül a jegybanknak a tevékenységére, amely a jegybanknak olyanfajta sajátos tevékenységet vagy szabad tevékenységet n em biztosít, mint amit itt az a törvény lehetővé tesz. Tehát ez azt jelenti, hogy ha az ellenőrzés - amely a második témakör - körét emelem ki, akkor annak a beépítése, ami egyébként jól hangzik, hogy az Állami Számvevőszék, íme, beépül már a jegybanki tör vénybe, és az Állami Számvevőszék lehetőséget kap az ellenőrzésre; de tessék elolvasni, hogy mi szerepel itt az indokolásban a 45. §nál! Kiderül, hogy valójában az Állami Számvevőszéknek a tevékenységét korlátozzák, igazán továbbra is arra szorul, hogy fo rmailag ellenőrizze a mérlegeket, vagy ellenőrizze a számlákat, de igazából egy teljes körű átvilágítást, egy teljes körű gazdasági elemzést és átvilágítást nem végezhet. Mert kimondja a 45. § indokolása, hogy a törvény az EU elvárásaival összhangban az ÁS Z ellenőrző szerepét is korlátozza; az ellenőrzése nem terjed ki az MNB alapvető feladataira, és azok hatására az MNB eredményeire.
