Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3172 javaslatot a felsőoktatási törvény keretei közé, akkor ezt a lépést meg kell toldani még néhánnyal, és az egészet be kell hozni az Ftv. keretébe. Én tehát nem látom indokol tnak a külön törvényt ezek után. Mindent, amit meg akarunk oldani, az Ftv. keretében meg lehet oldani, hiszen a javaslat is arról szól, hogy a 3. §t egy bekezdéssel bővíteni kell, valahol más helyen meg lehet mondani, hogy ez konkrétan milyen indok alapjá n melyik egyetemre vonatkozik, az egyetem meg kell jelenjen a felsorolásban, mint ahogy a javaslat erről szól. Tehát erről a törvényjavaslatról, most már az eredetiről érzésem szerint nem érdemes vitát folytatni. Igazából azt gondolom, vissza is lehet abba n az értelemben vonni, hogy mindent be lehet vinni az Ftv. keretei közé besorolható Révészféle törvényjavaslatba - és akkor itt pont. Amit azért még Lezsák képviselőtársunk javaslatához itt is elmondanék: 1921ben a Horthykorszakban a debreceni tudománye gyetemet elnevezték Tisza Istvánról, és nem merült fel, vagy legalábbis biztosan nem lett gróf Tisza István Tudományegyetem. Nem gondolom, hogy most nekünk túl kellene licitálni ezen a cím- és ranggyakorlaton - nem nevezem kórságnak ezt, mert akkor ez gyak orlat volt, volt persze Magyarországon kórság is meg van is. Amikor most ismét felállították - mindegy, hogy mi a véleményem róla - Tisza István szobrát Debrecenben, akkor a szoborra az van írva, hogy Gróf Tisza István; ott ott a helye a grófnak. De hogy b áró Eötvös Lóránd Tudományegyetem legyen, és báró ELTEként emlegessük, vagy gróf Széchenyi István Főiskola legyen Győrben; nincs a magyar felsőoktatásban ilyen gyakorlat mostanában. A kivétel teljesen érthető, a Szent István Egyetem; az István Egyetem név nem áll meg magában, az egy nonszensz. Ott kell a Szent István, mert egyébként azonosíthatatlan az István. Nyilván nem sokan gondolnak Dobi Istvánra (Derültség.) , de hát édes istenem, hátha valakinek ilyen ötlete volna. Szóval azt gondolom, hogy nekünk fo lytatni kell azt a gyakorlatot, amit eddig csináltunk. Érzésem szerint még a közoktatásban sincs, hirtelen nem emlékszem grófról, báróról vagy hercegről elnevezett iskolára, de ha van, akkor az maradjon kivétel, ne bántsuk, de a felsőoktatásban maradjunk m eg ennél a tisztes polgári hagyománynál, ha már polgári kormány az előterjesztő. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Csizmár Gábor úr, az MSZP képviselője. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tartva magam a részletes vita szabályaihoz, szeretném jelezni, hogy az ajánlás 4. és 7. pontjával kapcsolatosan szeretném a véleményemet elmondani. Mind a két módosító indítványt Bazsa György képviselőtársam nyújtotta be, és lényegében a két indítvány arról szól, hogy az egyetem n e magánegyetemként, hanem állami egyetemként működjön, és hogy feleljen meg a felsőoktatási törvény előírásainak. A következőket szeretném ezzel kapcsolatosan elmondani. A magánegyetemalapításnak van egy egészen normális, természetes rendje, amikor valaki k - akár magánszemélyek, akár jogi személyek - eljutnak egy olyan elhatározásra, hogy ők egy egyetemet, egy felsőoktatási intézményt hoznak létre, és ehhez a forrásokat is biztosítják, leteszik vagy egy alapítvány formájában, vagy egy vállalkozás formájába n, megalapítják az intézményt, elkezdik az alapítás után az akkreditációt, és utána kérnek állami elismerést. Ez egy normális, természetes rendje a magánegyetem létrehozásának. Itt azonban egy meglehetősen sajátos helyzetről van szó. A sajátos helyzet úgy néz ki, hogy államközi megállapodáson - nem szerződésen, hanem államközi kölcsönös szándéknyilatkozaton - alapszik a dolog, állami pénzből, és mégis milyen érdekes, magánegyetemként akar létrejönni, hogy aztán saját magát, egyébként az állam által alapítot t közalapítványi egyetemet majd elismertesse egy külön speciális kivételes eljárásban, hogy nehogy megfeleljen véletlenül az egyébként létező felsőoktatási törvényi szakmai előírásoknak. Ez egy meglehetősen furcsa logika, erre eddig a vitában nem igazán ka ptunk magyarázatot, hogy miért kell ezt a sajátos logikát alkalmazni, miért van ez a meglehetősen különleges eljárás. Úgy tűnik
