Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3154 paragrafusban sem sike rült olyan szöveget előállítani, hogy az alkalmazható legyen, de erre még visszatérnék. Csak szeretném bevezetőleg megjegyezni, hogy a bizottsági vitában is az ellenzéki képviselők örültek annak a felismerésnek, amely persze kicsit késve jelenik meg mind a kormány, mind a kormánypárti képviselőknél, hogy belátták, hogy az Andrássy Gyula német nyelvű felsőoktatási intézményre vonatkozó törvényjavaslatuk lényegében nem felelt meg, illetve nemhogy lényegében, hanem egyáltalán nem felelt meg a felsőoktatási tör vény kritériumainak. Minimális elvárás, hogy amikor egy törvényjavaslatot benyújt a kormány, akkor ez illeszkedjen a létező, meglévő jogszabályokhoz, vagy ha nem illeszkedik, akkor tegyen arra vonatkozóan módosító indítványt, hogy ne jöjjön létre ellentéte s szabályozás. Ezt abban az esetben a kormány nem tette meg, most egy képviselői indítvány próbálja megtenni. Örülünk, hogy végre belátták, hogy ez a törvényjavaslat, amelynek a tárgyalása egy más napirend keretében előttünk van, nem felelt meg a Házszabál y előírásainak, és nem felelt meg annak a kritériumnak, hogy a felsőoktatási törvénnyel szinkronban legyen. A helyzet az, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat még mindig nem teszi lehetővé, hogy szinkron legyen a felsőoktatási törvény és az Andrássy Gyula felsőoktatási intézményre vonatkozó külön törvény között, hiszen ez a javaslat azt mondja, hogy nemzetközi együttműködési megállapodás alapján létesített, idegen nyelvi képzést folytató felsőoktatási intézmény esetén lehet külön törvényben eltérni a felsőo ktatási törvény követelményeitől. Igen ám, csak az az egyezmény, amely az Andrássy Gyula felsőoktatási intézményt megalapozza, nem nemzetközi egyezmény, hanem csak szándéknyilatkozat, hiszen a szereplők egy része nincs felhatalmazva az egyezmény aláírására . Szándéknyilatkozatról van szó, szándéknyilatkozat pedig nem nemzetközi egyezmény. Úgyhogy ez a törvényjavaslat ilyen szövegben még mindig nem teszi lehetővé, hogy az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem létrejöhessen, hiszen nem nemzetközi egyez mény hozza létre. Tehát éppen ennek a kritériumnak nem felel meg. (11.40) Kifogásoltuk a vitában azt is, hogy kétféle módon lehet végül is létrehozni egy ilyen egyetemet, az egyik, hogy megfelele a felsőoktatási törvény kritériumainak, a másik pedig, hogy keresünk kibúvót a felsőoktatási törvény kritériumai alól. Mi úgy gondoljuk - a "mi" alatt az ellenzéki képviselők zömét értem , hogy az lenne a jogszerű és szakmailag követhető elvárás és az lenne a jó gyakorlat, ha úgy jönne létre Magyarországon új fel sőoktatási intézmény, hogy az alkalmazkodik a felsőoktatási törvény előírásaihoz, s nem úgy, hogy különböző kivételeket kezdünk gyártani, hogy milyen helyzetekben, mikor nem kell megfelelni a felsőoktatási törvény szigorú szakmai előírásainak. Megítélésünk szerint létrehozható a Ftv. előírásai szerint ugyanez a német nyelvű egyetem, állami egyetem vagy állami egyetemi kar formájában; ilyen javaslatokat már Bazsa György képviselőtársam a vitában egyébként előterjesztett. Utoljára pedig arra szeretném felhívn i a figyelmet, hogy egészen sajátos az a gondolkodásmód, hogy valakik, pontosabban az előterjesztő, Révész Máriusz képviselőtársam, nem definiál egy fogalmat, pontosabban megkísérli definiálni a törvényjavaslat indoklásában. Ez az a bizonyos nemzetközi egy üttműködési megállapodás fogalma. Az egyik probléma, hogy nem a törvény szövegében definiálja. Magyarországon az a gyakorlat - és szerintem az a jogszerű, a jogalkotási törvénynek megfelelő gyakorlat , hogy ha a szokásostól eltérő értelmezése van egy foga lomnak, akkor a törvényben rögzíteni kell, hogy e törvény alkalmazásában mit tekintünk nemzetközi együttműködési megállapodásnak. Ezt nem az indoklásban kell közölni. De olyan tartalommal, mint ahogy az indoklásban van, ez egyszerűen szakmai és jogi képtel enség, mert három elemet mond az indoklás: a nemzetközi szerződést, a szándéknyilatkozatokat és az intézményközi megállapodást. A nemzetközi szerződés rendben van, az
