Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÁDAS MIHÁLY (Fidesz):
3140 Tehát nem vizsgálhatjuk csak a százalékok alapján azt, hogy a középfokú oktatás, amelynek természetesen a színvonalát szeretnék fenntartani, most milyen hátrányos helyzetbe kerül, pontosan ennek a dinamikus növekedésnek a következtében, amit majd a minimálbér jövő évi növekedése még kü lönösen megemel. Azt kell mondanunk, hogy igen, ebből a jóval nagyobb tortából a szeleteket igazságosabban lehet elosztani. Egyébként, a felsőoktatásra való kiterjesztést a munkaadói szervezetek is igényelték. Ezt indokolt figyelembe venni. Hiszen mi az al ap egyik célja? Az, hogy a munkáltatók, a gazdaság és a képzési rendszer kapcsolatát szorosabbá tegye. Miután a gazdasági szektor teljesíti a befizetést, az ő döntéseit itt figyelembe kell venni, hogy milyenfajta munkaerőre van szükség. A másik lényeges te rület a saját munkavállaló képzésének a támogatása, amely a hozzájárulás legfeljebb egyharmada lehet, ezt a növelést az elmúlt módosítás alkalmazával hozta meg az Országgyűlés. Ez most körülbelül 13 milliárd forint lehetne kihasználva, és jelenleg ez mindö ssze 11,5 milliárd forintnyi összeg, amit a saját munkaerő képzésére fordítanak. Ezért a MIÉP indokoltnak tartja a hatályos törvényhez képest azokat a könnyítéseket a munkáltatók számára, amelyek a források felhasználását célszerűbbé teszik. Egy lényeges kérdésben azonban, azt hiszem, egy definíciót ebben a törvényben módosítani kellene, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a felsőfokú oktatás irányába ne olyan teljes mértékben nyíljon meg ennek az alapnak a felhasználása, amelynél kétséges, hogy vajon gyakorlati képzés segítését szolgáljae, hiszen a definíció így szól a 19. §ban: "A pályakövetelmény teljesítése érdekében folytatott olyan rendszeres tevékenység, amely a szakma sikeres gyakorlásához szükséges kompetenciák, személyiség, szakmai készség, képességek, szociális készség fejlesztését szolgálja." Ebbe belefér egy abszolút elméleti képzés nagy előadótermének a megvalósítása, támogatása ilyen forrásból. Úgy ítélem meg, hogy megfelelő módon nyilván egy ezt módosító definícióval tartalmilag valahogy mégis szo rosabban kellene meghatározni a felsőoktatás gyakorlati képzésének a fogalmát, mert ilyen értelemben ez valóban lehet egy túlzott tágra nyitás. A megyei szakképzési bizottságok helyett regionális bizottsággá való átalakítás - azt mondanám, hogy ez megvizsg álandó, valóban, és kérdéses. A "régió" szóval manapság egy kicsit úgy vagyunk, hogy rögtön az Európai Unió követelményrendszeréhez történő alkalmazkodásnak tűnik, amikor valaki ezt a szót használja, vagy eszerint valósít meg egy decentralizált rendszert, miközben adott esetben az intézmények megyei szervezésűek. Tehát én úgy ítélem meg, hogy ezt valóban meg kellene nézni, hogy szükségese pont a szakképzés területén egy jelenleg azért nem létező régiórendszerhez igazítani és átalakítani a decentralizált el osztást. (10.40) Ezen figyelemfelhívó kritikai észrevételekkel együtt összességében a Magyar Igazság és Élet Pártja támogatja ennek a törvénynek a meghozatalát. Köszönöm. (Taps a MIÉP és a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Kádas Mihály képviselő úrnak, Fidesz; őt követi Takács Imre. KÁDAS MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb arra kérdésére Horn képviselőtársamnak, hogy meg tudunke egyezni bizonyos dolgokb an a törvény kapcsán, Sági úr azt válaszolta, hogy reményei szerint igen. Én nem vagyok ebben olyan biztos, hiszen azzal kezdődött az egyik felszólalás ellenzéki oldalról ma is, hogy a kormány vonja vissza a törvényjavaslatot. Ezt halljuk általában tíz tör vényből hét esetében, és ezt nyilván nem lehet komolyan venni. Ez olyan, mint amikor korábban, '9598 között elmondták negyvenszerötvenszer, hogy Horn Gyula mondjon le - hát nem mondott le Horn Gyula.