Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3121 a szakképzésre, és biztosíto tta azt, hogy a gazdaság igényei közvetlenül megjelenhessenek a szakképzésben. Ezt a legutóbbi törvénymódosítás során a vállalkozások, vállalatok számára a saját dolgozóik képzésére biztosított nagyobb felhasználási lehetőség is tovább növelte. A felsőokta tás területén létrehoztuk az intézmények irányításában a társadalmi tanácsokat, amelyekben a gazdasági élet szereplői tudják a munkaerőpiac igényeit kifejezni, és az intézményi stratégiában megjeleníteni. A kutatásfejlesztés területén a Széchenyiterv ala pján jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. A felsőoktatás képzési rendszerének a munkaerőpiac igényeihez való igazítása, a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatrendszerének az erősítése terén azonban még jelentős feladatok állnak előttünk. Tisztelt Ház! Az előbbiekben felvázolt célok a jelen lévő képviselők körében bizonyára, de meg vagyok róla győződve, hogy széles társadalmi támogatottságot élveznek, megfelelnek a gazdaság és a társadalom érdekeinek és igényeinek. A fenti célok megvalósítását többféle eszköz egyidejű alkalmazásával tudjuk elérni. Ezek között az egyik fontos elem az önök előtt fekvő törvényjavaslat, amely a képzés fejlesztésének eszközeként szolgáló legjelentősebb forrás - hangsúlyozom, legjelentősebb forrás - kiterjesztését, egységesíté sét, hatékony és gazdaságos felhasználását szolgálja. A törvényjavaslat benyújtásának célja az előretekintés, az Európai Unióhoz való csatlakozás kihívásainak való megfelelés, és egy ennek megfelelő korszerű rendszer kialakítása. A törvé nyjavaslat két fő fejezetből áll. Az elsőben a szakképzési hozzájárulás teljesítéséről esik szó. (9.10) Ennek kapcsán két fő elemet szeretnék kiemelni, a felsőoktatási képzések bevonását és a saját munkavállalók képzési lehetőségeinek fejlesztését. A felső oktatás és a gazdaság kapcsolatai erősítésének egyik legfontosabb eszköze az lehet, ha a vállalatok és a felsőoktatási intézmények között együttműködési és fejlesztési megállapodások alapján közvetlen kapcsolat alakul ki. Így elérhető, hogy azon képzések, melyek megfelelnek a munkaerőpiac igényeinek, jelentős beruházási támogatást kaphassanak. A szakképzési alaprész a gazdaság fejlődése, a foglalkoztatottak számának növekedése és a bérnövekedés miatt minden évben jelentősen növekedett. Az elmúlt időszak ele mzése és az előrejelzések alapján ez a folyamat tovább folytatódik, így a bevételek további növekedése várható. Amikor a fejlesztési és képzési alaprész felhasználhatóságát kiterjesztjük a felsőoktatásra, ügyelnünk kell azonban arra, hogy az alaprész felha sználása megfeleljen a munkaerőpiaci igényeknek és arányoknak. Ezért korlátozást vezetünk be a felsőoktatás számára történő forrásátadásban, közvetlen átadással a hozzájárulási kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka fordítható felsőoktatási képzések támo gatására. Számításaink szerint a munkáltatók mintegy 20 százaléka fog élni ezzel a lehetőséggel, így az alaprész bevételeinek növekedése bőven fedezi a felsőoktatási kiterjesztés forrásigényét és a középfokú szakképzés támogatása is növekedni fog. A kormán y kifejezett szándéka, hogy ösztönözze a vállalatokat saját munkavállalóik át- és továbbképzésére. Ehhez kívánjuk a szakképzési hozzájárulást is egyre nagyobb mértékben elérhetővé tenni. Ezért lényegesen megkönnyítjük ezen képzések támogatását azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések esetén eltöröljük a felhasználás eddigi bonyolult engedélyezési eljárását. Így ezen területeken is a hozzájárulás felhasználásának növekedésével számolunk. A törvényjavaslat második része a fejlesztési és ké pzési alaprész felhasználásával és működtetésével foglalkozik. Ezen a területen két fő cél megvalósulását kívánjuk elérni. Mint önök előtt is ismert, az Európai Unióhoz való csatlakozás esetén Magyarország számára a foglalkoztathatóság és versenyképesség m egteremtése érdekében a strukturális alapokhoz való hozzáférés jelentős feladat lesz. Ennek része a potenciális pályázók felkészítése, a stratégiai programok előkészítése és a pályázati rendszer átalakítása. Ezért javasoljuk átalakítani a fejlesztési
