Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3083 Tisztel t Képviselőtársaim! Miközben úgy fogalmaztam, hogy mindnyájunk számára világos és egyértelmű, hogy ezek nem elhanyagolható és fontos kérdések, úgy tűnik az eddigiekből, hogy a kormány nem így tekint ezekre. Az elmúlt hetekben szembesülnünk kellett a szomsz édos országok kormánypolitikusainak, vezető politikusainak a megnyilvánulásaival, kritikus véleményeivel. És itt tudatosan nem a nacionalista, populista politikai erők és képviselőik véleményeire szeretnék utalni, hanem kormányszintű megnyilatkozásokra. A leglényegesebb pontja a kritikáknak az, hogy a magyar kormány nem kezdeményezett előzetes konzultációt, nem figyelt a megfelelő időben történő tájékoztatásra. És lehet sorolni a konkrét példákat, ahogy már ez eddig is történt. Az elmúlt hetekben a román ko rmányfő, a külügyminiszter, az igazságügyminiszter s más vezető politikusok is hangot adtak aggályaiknak és kételyeiknek. A román külügyminiszter azt is felvetette, megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy közös álláspontot alakíthatnának ki a Magyarország gal szomszédos államok a készülő státustörvénnyel kapcsolatban. A mai nap híre, hogy a román szenátus külügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy Románia területén esetleg nem fogják alkalmazni a határon túli magyarokra vonatkozó törvényt. A jövő h éten meghallgatják a külügyminisztert e témában, mivel román állampolgárok státusát érintő törvényről van szó. De említhetek szlovák megnyilatkozást is: április végén Dzurinda miniszterelnök úr budapesti látogatása során adott hangot aggályainak. Ő is felv etette: a törvény megronthatja a légkört Magyarország és a szomszédai között, illetve a szomszédos országokon belül is. Ha óvatosabban, de Ukrajnából is érkeztek ilyen jelzések. Ők is remélik a szomszédos országokból érkező aggályok figyelembevételét. Szin tén a mai nap híre, hogy az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Max van der Stoul budapesti tárgyalásain arra kérte a magyar vezetést, hogy folytasson e témában párbeszédet a szomszédos országok kormányaival. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ezek mellett n em lehet egyszerű kézlegyintéssel elmenni, sem azokkal a magyarázatokkal, amelyek itt elhangzottak. Bár miniszter úr már az előbb megkísérelte, hogy megmagyarázza, én mégis azt gondolom, joggal teszem fel a kérdést: miért nem tekintette a magyar kormány fo ntosnak, hogy nyitottságot tanúsítson és előzetes konzultációkat kezdeményezzen? Miért késlekedett és késlekedik ezzel? (22.40) A külügyminiszter úr nemrég úgy nyilatkozott egy romániai lapnak, hogy kérés alapján szívesen konzultálunk, és minden felvetett kérdésre kimerítő választ adunk. Gyakorlatilag ezt az álláspontját megismételte itt is az előbb. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, azért sem érthető, mert tudunk érvelni és vannak válaszaink. Meggyőződésem, hogy a legsúlyosabb kételyeket el tudjuk o szlatni, ezekre már itt, a mai vita során is elhangzottak példák, hogy Szlovákiában 1997ben, Romániában 1998ban már elfogadtak ilyen törvényt, napirenden van Ukrajnában is, Lengyelországban is, és lehetne tovább sorolni. Nem értem tehát a kormányt - miér t késlekedett? Őszintén remélem, a kormány belátja, hogy itt hibázott, és nem ragaszkodik tovább ahhoz, hogy ha van kérés, kérdés, aggály vagy felvetés, akkor arra majd kimerítően válaszolunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmi felelősségünk és kö telességünk a határon kívül élő magyarsággal való törődés, de történelmi felelősségünk a jószomszédi viszony kialakításához és fenntartásához való hozzájárulás is. Azt gondolom, a nyitottság itt jó befektetés, jó történelmi befektetés. Köszönöm figyelmüket . (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Balczó Zoltán kétperces hozzászólásra jelentkezett.
